Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 nek minden hasznát beszedhesse az ország, ahhoz az önök munkája elengedhetetlen, az önök eddiginél is aktívabb, világos, elszámoltatható teljesítményre alapozott, dinamikus, kezdeményező munkája elengedhetetlen. Az, hogy érdemi, tartalmi külpolitizálás folyjon, hogy legyenek a maguk országának szakértői, járjanak el a maguk területén, keressék föl aktívan, kezdeményezően az ott lévő véleményvezéreket, tegyenek azért, hogy a Magyarországról kialakult képet jó irányba befolyásolják, mert itthon már kezd gyűlni a muníció ahhoz, hogy önöknek legyen eladható sztorija. Minden embernek, minden vállalatnak és minden országnak van egy sztorija. Ez a sztori lehet jó vagy rossz. Az önök dolga az, hogy azt a lassan éledező bizalmat, azt az épülő, pozitív történetet, azt a sztorit elmeséljék, elmondják, megértessék és ennek hasznát elkezdjék beszedni Magyarország számára. Ez az önök dolga, ezt várjuk önöktől, és azt kérem, hogy ebben legyenek elkötelezettek. Azt mondta egyszer, talán Kissinger - vagy neki, vagy Churchillnek szokták tulajdonítani a mondást-: az országoknak nincsenek barátai, csak érdekei. Nos, én azt gondolom, hogy viszont érdekből is barátkozni szoktak azokkal, akikről azt gondolják, hogy érdemes. Mi azon dolgozunk a kormányban, hogy Magyarország ismét olyan ország legyen, akivel érdemes barátkozni, akivel érdemes jóban lenni, aki a teljesítménye alapján vonzó partner bárki számára. Az önök feladata és dolga pedig, hogy ezt a történetet, ezt a pozitív történetet elmeséljék, hogy ezeket a barátságokat újrakössék vagy megerősítsék, és hogy Magyarország érdekeit ezen barátságokon keresztül szolgálják. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, július 29. Balázs Péter külügyminiszter előadása a külképviselet-vezetői értekezleten Tisztelt Konferencia, kedves Kollégák! 2009-et írunk; erre az évre is fogunk majd emlékezni, de még nem tudjuk biztosan, hogy miről, mi fogja emlékezetessé tenni. Az év derekán járunk, de néhány dolgot már feljegyezhetünk magunknak. Ünnepeljük az EU-tagság ötéves évfordulóját, a NATO-tagság tízéves évfordulóját, és a rendszerváltás húszéves évfordulóját. Első látásra 2009 nem tűnt kerek számnak, holott kerek évfordulókat rejt. Arra emlékezünk, emlékeztünk, hogy az EU- és NATO-tagsággal két fontos külpolitikai célunk beteljesült, és akkor talán úgy tűnt, hogy a harmadik - a szomszédsági kapcsolatok és a határon túli magyarok ügye is - mintegy automatikusan ezek segítségével majd megoldódik. Tudjuk, hogy nem így tör-