Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 ezután következhet. Hiszen ma arról szól a gazdasági válság, hogy egy idő­re összeomlott a pénzügyi rendszer stabilitása, és ezt követően, ennek kö­vetkeztében összedőlt a reálgazdaság is. De már most látszik, hogy a válság­ra adott válaszok - sajnos, ezt kell mondanom -, jó eséllyel magukban hord­ják egy következő válság esélyét, ami arról szól, hogy a világ fejlett állama­inak rendkívüli eladósodása, az ebből fakadó óriási hitelfelvételi kényszer, hogy ezt az adósságot finanszírozzák, az előbb-utóbb megjelenő hiánycsök­kentési kényszer, amely keresletcsökkenéshez vezet - ezek mind-mind olyan jelenségek lehetnek, amelyek tartósan egy jóval lassabb reálgazdasági növe­kedést tehetnek lehetővé a világban, mint a mostani válságot megelőző idő­szakot. És jelenthetnek mást is. Azt, hogy ma olyan országok kényszerülnek a költségvetési hiányukat és az adósságukat, a nagyon megnövekedett adóssá­gukat finanszírozni, amelyek a világ egyébként legnagyobb és legkiválóbb hitelfelvevői. Akkor azoknak az országoknak, amelyek kisebbek, azoknak le­het, hogy kisebb tér jut majd hitelfelvételre, vagy magasabbak lesznek a ka­matok, vagy világszerte beindulhat egy magasabb infláció. És a magas álla­mi hitelfelvétel pedig okozhatja azt, hogy kevesebb pénz jut majd a vállal­kozásoknak, ezért kevesebb jut a gazdasági növekedésre. Ezek olyan kocká­zatok, amelyek előrevetíthetőek és nehéz lesz őket kezelni a globális gazda­ságban. Erre Magyarországnak is készülni kell, és azt gondolom, ezt tesszük. De van egy másik probléma, amit ez a válság okozhat, hozhat a világ­nak. Ha elhúzódó gazdasági válság alakul ki, abból akkor könnyen lehet tár­sadalmi-szociális válság is. Egy olyan válság, ahol amennyiben azok a társa­dalmi csoportok - gondolok itt elsősorban a Kelet-Európában, Közép-Euró­pában az elmúlt 20 évben fokozatosan megkapaszkodó alsó középosztályok­ra - tömeges munkavesztést szenvednek el, hiteleket veszítenek el, otthonai­kat veszítik el, akkor egy olyan társadalmi válság, az elmúlt 20 év eredmé­nyeinek szétesése következhetne be rossz esetben, amely bizonytalanná te­heti a kialakulófélben lévő, stabilizálódó társadalmi struktúrákat. Ez egy na­gyon nagy veszély, amely országokat eltérő mértékben érinthet, de a legin­kább azok a feljövőben levő országok vannak kitéve ennek a veszélynek, akik az elmúlt 20 évben a politikai változásokat követően kezdtek megka­paszkodni és erősödni. Ezért nagyon komolyan kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, készülnünk kell rá. Minden országban az a dolga a politikának, hogy megpróbálja a társadalmi rendszereket egyben tartani, a válságot átvé­szelni, stabilizálni ezeket a társadalmi struktúrákat. A harmadik nagy kockázat az, hogy az előbb említett problémákból fa­kadó belpolitikai bizonytalanság, különösen a még kialakulatlanabb vagy fi­atalabb demokráciákban ösztönözhet politikai erőket arra, hogy a belpoliti­kai problémákat külpolitikai lépésekkel, konfliktusokkal próbálják elfedni.

Next

/
Thumbnails
Contents