Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 ezután következhet. Hiszen ma arról szól a gazdasági válság, hogy egy időre összeomlott a pénzügyi rendszer stabilitása, és ezt követően, ennek következtében összedőlt a reálgazdaság is. De már most látszik, hogy a válságra adott válaszok - sajnos, ezt kell mondanom -, jó eséllyel magukban hordják egy következő válság esélyét, ami arról szól, hogy a világ fejlett államainak rendkívüli eladósodása, az ebből fakadó óriási hitelfelvételi kényszer, hogy ezt az adósságot finanszírozzák, az előbb-utóbb megjelenő hiánycsökkentési kényszer, amely keresletcsökkenéshez vezet - ezek mind-mind olyan jelenségek lehetnek, amelyek tartósan egy jóval lassabb reálgazdasági növekedést tehetnek lehetővé a világban, mint a mostani válságot megelőző időszakot. És jelenthetnek mást is. Azt, hogy ma olyan országok kényszerülnek a költségvetési hiányukat és az adósságukat, a nagyon megnövekedett adósságukat finanszírozni, amelyek a világ egyébként legnagyobb és legkiválóbb hitelfelvevői. Akkor azoknak az országoknak, amelyek kisebbek, azoknak lehet, hogy kisebb tér jut majd hitelfelvételre, vagy magasabbak lesznek a kamatok, vagy világszerte beindulhat egy magasabb infláció. És a magas állami hitelfelvétel pedig okozhatja azt, hogy kevesebb pénz jut majd a vállalkozásoknak, ezért kevesebb jut a gazdasági növekedésre. Ezek olyan kockázatok, amelyek előrevetíthetőek és nehéz lesz őket kezelni a globális gazdaságban. Erre Magyarországnak is készülni kell, és azt gondolom, ezt tesszük. De van egy másik probléma, amit ez a válság okozhat, hozhat a világnak. Ha elhúzódó gazdasági válság alakul ki, abból akkor könnyen lehet társadalmi-szociális válság is. Egy olyan válság, ahol amennyiben azok a társadalmi csoportok - gondolok itt elsősorban a Kelet-Európában, Közép-Európában az elmúlt 20 évben fokozatosan megkapaszkodó alsó középosztályokra - tömeges munkavesztést szenvednek el, hiteleket veszítenek el, otthonaikat veszítik el, akkor egy olyan társadalmi válság, az elmúlt 20 év eredményeinek szétesése következhetne be rossz esetben, amely bizonytalanná teheti a kialakulófélben lévő, stabilizálódó társadalmi struktúrákat. Ez egy nagyon nagy veszély, amely országokat eltérő mértékben érinthet, de a leginkább azok a feljövőben levő országok vannak kitéve ennek a veszélynek, akik az elmúlt 20 évben a politikai változásokat követően kezdtek megkapaszkodni és erősödni. Ezért nagyon komolyan kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, készülnünk kell rá. Minden országban az a dolga a politikának, hogy megpróbálja a társadalmi rendszereket egyben tartani, a válságot átvészelni, stabilizálni ezeket a társadalmi struktúrákat. A harmadik nagy kockázat az, hogy az előbb említett problémákból fakadó belpolitikai bizonytalanság, különösen a még kialakulatlanabb vagy fiatalabb demokráciákban ösztönözhet politikai erőket arra, hogy a belpolitikai problémákat külpolitikai lépésekkel, konfliktusokkal próbálják elfedni.
