Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009
324 B Magyar Külpolitikai Évkönyv • 2009 július 24. Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár nyilatkozata azzal kapcsolatban, hogy a kormány áttekintette a soros svéd EU-elnökség programját és elfogadta a programhoz kapcsolódó magyar prioritásokat (A Külügyminisztérium közleménye) A külügyminisztériumi vezető azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a kormány e heti ülésén áttekintette a soros svéd EU-elnökség programját és elfogadta a programhoz kapcsolódó magyar prioritásokat. Ez a döntés rendszeres; a kormány minden elnökségi félév elején részletesen áttekinti az adott elnökség munkaprogramjához kapcsolódó kiemelt magyar érdekeket és prioritásokat. Ezt tette most is abból az alkalomból, hogy a július 1-től az uniós elnökséget ellátó Svédország közzétette a programját. Az európai uniós kérdésekkel foglalkozó szakállamtitkár rámutatott, hogy a svéd elnökség hat hónapja az unió fejlődése szempontjából kiemelten fontos időszak. Megkezdi működését az új Európai Parlament és az év vége felé új Európai Bizottságot is választanak a tagállamok. Emellett a demokratikusabb és hatékonyabb Unió megvalósításhoz szükség van a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére, a ratifikációs folyamat valamennyi tagállamban történő lezárására. Magyarország, mint a Lisszaboni Szerződést elsőként megerősítő tagállam, bízik abban, hogy a szerződés mihamarabb hatályba lép. Iván Gábor úgy vélte, hogy egyetlen tagállam felelős politikai vezetője sem akadályozza majd a Lisszaboni Szerződés jóváhagyását, így az novemberben vagy decemberben életbe léphet - feltéve, hogy az ír népszavazáson a támogatók lesznek többségben. A belső kihívásokon túl az unió számos olyan külső kihívással néz szembe, amelyekre a tagállamok csak közösen adhatnak megfelelő válaszokat. Ezek közé tartozik a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válsággal szembeni közös fellépés, az európai pénzügyi felügyeleti rendszer átalakítása, az uniós polgárok szociális biztonságának és foglalkoztatásának növelése, valamint a munkahelyek védelme. A szakállamtitkár kitért arra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem, a globális felmelegedés megállítása és az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése szintén kiemelt közös érdek. Az Uniónak egységesen kell fellépnie és vezető szerepet kell játszania a decemberi koppenhágai klímatárgyalásokon. Ezen a megbeszélés-sorozaton a résztvevőknek nemzetközi megállapodásban kellene kötelezettséget vállalniuk arra, hogy 2012 után globálisan tovább csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
