Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

324 B Magyar Külpolitikai Évkönyv • 2009 mokraták Progresszív Szövetsége (S&D, 184 fő), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE, 84 fő); a Zöldek-Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA, 55 fő), az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR, 55 fő), az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (EUL-NGL, 35 fő), a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD, 30 fő) csoport követ. Ezen kívül 28 független (NI) képviselő is van. 2009 és 2014 között Magyarországot huszonketten képviselik az Európai Parlamentben. Az új Európai Parlament frakciói közül a Fidesz-KDNP színeiben mandátumot szerzett képviselők az Európai Néppárthoz, a szocialista képviselők az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez, az MDF képviselője az Európai Konzervatívok és Reformisták újonnan létrehozott politikai csoportjához csatlakozott, a Jobbik képviselői függetlenként tevékenykednek. Július 14. Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság és Románia Aktív-Együttműködési és Partnerségi Kormányközi Vegyes Bizottsága Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottsága VII. üléséről A Magyar-Román Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottság (a továbbiakban: KESZ) VII. ülése négy szakaszban zajlott: Bukarestben (2007. július 3án), Budapesten (2007. szeptember 25-én) Bukarestben (2008. május 7-8án) és Bukarestben (2009. július 14-én). A 2009. július 14-i bukaresti ülés alkalmával a felek aláírták a VII. ülés jegyzőkönyvét. A magyar küldöttséget Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, a román küldöttséget Bogdan Aurescu, a román Külügyminisztérium Stratégiai Ügyekért Felelős államtitkára, a KESZ társelnökei vezették. A résztvevők listáját a melléklet tartalmazza. A KESZ üdvözli, hogy 2007. január elsejétől Románia is az Európai Unió tagjává vált, s egyben kifejezi abbéli meggyőződését, hogy a közös európai uniós tagság még szorosabb együttműködési lehetőséget teremt országaink számára, a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek védelmét szolgáló rendszerek folyamatos fejlesztése, a romániai magyar, illetve a magyarországi román kisebbség érdekében folytatott kétoldalú együttműködés, a két ország képviseleteinek az EU különböző intézményei keretében végzett tevékenysége terén.