Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009
I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 2009
108 '?iSBffäMiii»'Hirfffi 1W t*ili JT-Br'-Wiym' napja. Valamennyi magyar EP-képviselő támogatásával, az EP 553 igen és 44 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett fogadta el az „Európa lelkiismerete és a totalitarianizmus" című állásfoglalást. A képviselők megállapították: az európai integráció a válasz a két világháború és a holokauszthoz vezető náci zsarnokság okozta szenvedésre, illetve a totalitárius és demokráciaellenes kommunista rendszerek közép-kelet-európai terjedésére. Április 2. A Kormány rendeletet alkotott az EK és Magyarország közötti kiegészítő egyetértési megállapodás kihirdetéséről [67/2009. (IV. 2.) Korm. rend.] és határozott a Vietnámmal kötött, pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás végleges szövegének megállapítására adott felhatalmazásról. [1038/2009. (IV. 2.) Korm. hat.] Április 3-4. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és felesége Dobrev Klára Franciaországba, majd Németországba utazott és Strasbourgban, majd Kehiben részt vesz a NATO tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján. A miniszterelnököt elkísérte Göncz Kinga külügyminiszter, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Banai Károly MeH és Szentiványi Gábor külügyi szakállamtitkár. A NATO jubileumi csúcsértekezletén a résztvevők döntöttek arról, hogy szakértői csoportot hoznak létre az atlanti szervezet új stratégiai koncepciója tervezetének kidolgozására, melyet, megfelelő előkészítés nyomán a következő NATO-csúcson kívánnának elfogadni továbbá kinyilvánították, hogy számára Oroszország nagyon fontos „mint partner és mint szomszéd", s nagyköveti szinten áprilisban, miniszteri szinten pedig májusban felújítja vele a dialógus. A csúcstalálkozó résztvevői döntöttek arról is, hogy háromezer fős katonai erősítést küldenek Afganisztánba, az augusztus 20-ára kitűzött elnökválasztás biztonságának szavatolása érdekében. A NATO-külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szervezetnek a „nyitott kapuk" politikáját kell folytatnia a nyugat-balkáni térség országaival szemben. Április 4. Nyolc EU-tagállam (Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország) külügyminisztere írta alá azt a magyar kezdeményezésre született levelet, amely a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia) vízumliberalizációs folyamatának előmozdítását célozza. Az állásfoglalást az EB illetékes biztosainak, Jacques Barrot-nak és Olli Rehnnek, valamint a soros EUelnök Csehország külügyminiszterének, Kari Schwarzenbergnek címezték.
