Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAF^^M^HHHHHHIHHNHHHIÍHBÍIBL! Az Európai Unióról és a NATO-ról egy kicsit beszélnék. Említettem, hogy Magyarországnak egyértelműen az az érdekeltsége, hogy erős és integrált Európai Uniónak legyünk tagjai. Egyébként, hogy az európai uniós tagságunknak mik az előnyei, eddig is sokfélét gondoltunk erről, de most itt a pénzügyi válság kapcsán egyértelművé vált, hogy az, hogy Magyarország európai uniós tagország még akkor is, ha nem csatlakozott egyelőre az eurózónához, nagyon komoly védettséget ad. Mindannyian megéltük a forint árfolyamának drámai emelkedését, a tőzsdei eséseket, majd megéltük azt, amikor az Európai Unió megszólalt, illetve a tényleges segítséget megajánlotta az IMF-fel együtt, akkor hogyan változott ez a trend. Azt gondolom, ez egy egészen egyértelmű előnye az európai uniós tagságunknak. Egyébként is Magyarország nagyon intenzíven van jelen az Európai Unióban, és ezt a fajta szorosabb integrációt képviseli. Egyébként ez is élvez egy ötpárti támogatottságot ezekben a kérdésekben. Nem szokott vitánk lenni. A lisszaboni szerződés kapcsán talán érdemes megemlíteni, hogy azok a célok, amelyeket Magyarország képviselt, mind megjelentek a lisszaboni szerződés szövegében: az alapjogi charta, a kisebbségek jogai, a megerősített együttműködések. Ahogy említettem, azon dolgozunk, hogy az ír vétót meg lehessen haladni. Említettem az európai kül- és biztonságpolitikai kapcsán néhány szóval az EULEX-et Koszovóban, hol Magyarország szintén nagyon komoly szerepet vállal, de a grúziai megfigyelő, monitoringmisszióban szintén vállaltunk szerepet. Az EBESZ-misszióban, amikor a létszám emeléséről szó volt, illetőleg a hozzájárulásokról, Magyarország szintén azonnal igent mondott arra, hogy részben pénzügyi elkötelezettségekkel, részben megfigyelőmisszióban való részvétellel járuljunk hozzá a stabilizációhoz, és természetesen végig támogattuk a francia elnökség erőfeszítéseit a grúz-orosz válság megoldásában. Nagyon fontos lépés volt és ennek ötpárti támogatottsága volt, és azt gondolom, hogy mindenki lobbizott a maga módján az Európai Technológiai Intézet székhelyének Magyarországra hozásáért. Azt hiszem, hogy ez a harmadik olyan európai intézmény, amely új tagországba jön. Nagyon fontos számunkra, hogy pont Budapest lett a központja a kutatás-fejlesztési együttműködés, hálózatépítés következő időszakának, hisz nyilván ez nem azt jelenti, hogy minden kutatás itt fog zajlani, de azt igen, hogy Magyarországra jönnek mindazok, akik meghatározó szereplői ennek a területnek. Az biztos, hogy az európai uniós gazdasági fejlődés jövőjét nagyon nagy mértékben meghatározza az, hogy kutatás-fejlesztésben mekkora léptekkel tudunk továbbhaladni, és hogy Magyarország minél nagyobb mértékben bekapcsolódjon ebbe a fejlesztéspolitikába. Egypár szót szólnék a közös európai energiapolitikáról, noha erről is sokszor beszéltünk, de talán érdemes a Külügyi bizottság keretében is beszélni
