Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008

Külpolitikai I tődést erősítő közösségi formák létrejöttét, megteremtve a lehetőséget arra, hogy a diaszpórában élő magyarok támogassák az ország céljait. Harmadik főirány: felelős Magyarország a világban A magyar külpolitika következetesen törekszik a demokratikus értékek érvényesülésének világméretű előmozdítására, összhangban az egyetemes nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmányában foglalt elveivel. Az ENSZ szerepe és felelőssége meghatározó a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok nemzetközi védelmében, a globális kihívások és fenyegetések kezelésében. Fontos feladata a béketámogató műveletek, a humanitárius segélyezés, a nemzetközi cselekvés koordinációja és normáinak megalkotása. Figyelemre méltó az új megközelítés, amely egységesen kívánja kezelni a fejlesztési, segélyés környezetvédelmi programokat, figyelembe véve a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok közötti kölcsönhatásokat is. Az egymást kiegészítő és támogató két- és többoldalú diplomácia kulcs a sikeres nemzetközi gazdasági kapcsolatokhoz is. Magyarország ennek jegyében tevékenyen részt vesz a gazdasági és kereskedelmi együttműködés feltételeinek alakításában döntő szerepet játszó nemzetközi szervezetek, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank (WB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkájában. Magyarország magáénak vallja az Európai Biztonsági Stratégia alapállítását, amely szerint a fejlődés előfeltétele a biztonság, és előnyben részesíti a tartós megoldásokat szolgáló, békés, polgári eszközöket. Részben önállóan, de döntően multilaterális keretekben - elsősorban európai uniós partnereivel és NATO-szövetségeseivel együtt-, azért tevékenykedik, hogy - hozzájáruljon a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához a béketámogató műveletekben való részvétel, a jó kormányzás, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok támogatása révén; - a nemzetközi jogi normákkal összhangban elősegítse a regionális, államok közötti és országokon belüli konfliktusok megelőzését, illetve rendezését; - szorgalmazza a nemzetközi szereplők - államok, nemzetközi szervezetek, nemzeti és nemzetközi nem-kormányzati szervezetek - konstruktív együttműködését; - értékalapon erősítse a - kisebbségi jogi garanciákat kiszélesítő - nemzetközi jogot, a hatékony multilateralizmust, a nemzetközi szervezeteket;