Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008

Magyar Külpolitikai Évkönyv . 2008 Magyar nemzet, magyar identitás A magyar azonosságtudatot sajátos nemzeti, közép-európai, és európai értékek, érdekek és tapasztalatok alakítják. A magyar nemzet hármas földrajzipolitikai tagoltságban él: Magyarországon, a szomszédos országokban honos kisebbségi magyar közösségekben valamint a diaszpórában. Összetartozásának, az egymásért érzett felelősségnek az alapját a közös nyelv, a kulturális és történeti identitás adja. Magyarország érdeke, hogy egyszerre legyen eredményes a szomszédos országokkal a közös biztonsági, gazdasági és egyéb érdekek mentén alakított államközi együttműködésben és az ottani magyar közösségekhez fűződő viszonyban. Ehhez elengedhetetlen, hogy az érintett országok többségi és kisebbségi közösségei is kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsanak ki egymással. Az unión belüli és kívüli magyar közösségek helyzete jelentősen különbözik egymástól. A Schengen-tagság tovább differenciál. Az unión belüli határok teljes megnyitása új minőséget ad a szomszédsági kapcsolatoknak, új fejlődési lehetőségeket nyújt a határrégióknak, felértékeli a határ menti kistérségi együttműködéseket, az érintett viszonylatokban elhárítja az akadályokat a magyar-magyar kapcsolatok elől. E pozitív hatást erősíti a magyar politika törekvése, hogy uniós források bevonásával fejlessze a határ menti közlekedési infrastruktúrát. A vízumkötelezett országok magyar nemzetiségű állampolgárai számára a kapcsolattartás zavartalanságának megőrzése viszont külön megoldásokat sürget. A bővülő unió keretet ad a magyar nemzet fejlődésének, integrációjának csakúgy, mint a magyar nemzetpolitikának és szomszédságpolitikának. Magyar érdek, hogy a kulturális örökség és sokszínűség jegyében az unió védje és fejlessze a nyelvi, a kulturális és a kisebbségi jogokat, segítse az anyaországok és a kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását. A szubszidiaritás elvének egyre szélesebb körű érvényesülése érdemi decentralizációt hozhat a térségben is, segítheti a kisebbségi magyar közösségek regionális szerveződését, a többség-kisebbség viszony kedvező alakulását, új esélyt teremtve az autonómia törekvések megvalósításához. Magyarország, miközben az unió bővítésének köszönhetően új alapokra helyezi együttműködését a szomszéd államokkal, továbbra is szem előtt tartja és támogatja a kisebbségi magyar közösségek legitim törekvéseit, aktívan hozzájárul gazdasági és társadalmi fejlődésükhöz. V. A STRATÉGIA FŐIRÁNYAI A stratégia egymást feltételező és kiegészítő három főirányának cselekvési keretét és alapját az uniós tagság adja.