Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008

218 tikai Évkönyv • 2008 szerepét, ha megvalósítja foglalkoztatási és gazdasági növekedési céljait, fej­leszti közösségi politikáit és intézményrendszerét. Az uniós intézményi alapkérdéseket egy időre rendező Lisszaboni Szer­ződés aláírása után a következő évek közös feladata annak meghatározása, hogy az integráció mélyítésének és bővítésének milyen kombinációja mel­lett alakíthatók ki a leghatékonyabb megoldások a globális kihívásokból és az unió saját fejlődéséből következő feladatokra. A politikai unió egyelőre nincs napirenden, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy mennyiben jellemzi az előttünk álló időszakot az unió egységes fejlődése, illetve a megerősített együttműködések mellett miként biztosítható kohéziója. Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa Magyarország négy szomszédja immár tagja az Európai Uniónak, s közülük három a NATO-nak is, ami új minőséget ad kapcsolataiknak. A tagsági köve­telmények teljesítésének függvényében további szomszédok csatlakozhatnak, ugyanakkor ez a perspektíva nem minden esetben egyértelmű: függ az adott ország belső fejlődésétől, de az unió és a NATO befogadóképességétől is. Az európai integráció a stabilitásnak és az államok együttműködési kész­ségének erősödését eredményezi. A bővítés perspektívája ösztönzi a tagjelölt országokban a demokratizálódáshoz és modernizációhoz szükséges reformo­kat. A Magyarországgal szomszédos nem EU-tagországok demokratizálódása és európai felzárkózása, eltérő ütemben, de folytatódik. A nacionalizmus, az etnikai kirekesztés eszméi azonban nem tűntek még el, és gazdasági-szociá­lis feszültségekkel párosulva magukban hordják a destabilizálódás veszélyét. IV. MAGYARORSZÁG HELYE, SZEREPE, MOZGÁSTERE Magyarország és a globális kihívások Magyarország korlátozott erőforrásokkal rendelkező, mind globálisan, mind regionálisan erőteljesen integrálódott, közepes méretű európai ország. Erő­sen függ a külkereskedelemtől, a külföldi tőkeberuházásoktól és növekvő mértékben a hazai vállalatok külföldi térnyerésétől. Az európai integráció, a térségbeli együttműködés, a saját és uniós erőfeszítések kombinálása révén használhatja ki a legjobban a globalizáció előnyeit, illetve védekezhet a leg­eredményesebben kedvezőtlen hatásai ellen. A sikeres modernizáció, a fenn­tartható fejlődés érdekében egyrészt alkalmazkodnia kell a globális, európai és regionális folyamatokhoz, másrészt befolyásolnia kell őket. A globális környezetváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolja Ma­gyarország ökológiai állapotát és versenyképességét. Ugyanakkor a sikeres

Next

/
Thumbnails
Contents