Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI | I

F ) 1 férhetővé. Az erőteljes nemzetközi tőkeáramlás új fejlesztési lehetőségeket teremt. A kultúrák, gazdaságok és társadalmak erős közvetlen hatást gyakorolnak egymásra. A globalizáció egyfelől összeköt, értékeket és magatartási modelleket közvetít, másfelől el is választ, hiszen civilizációs törésvonalakat tudatosít. Mindez az identitás elvesztésétől, a történelmi gyökerek elvágásától való félelemmel jár. Az új kihívások - ideértve a természeti erőforrások gyorsuló fogyasztását és a globális környezeti kockázatok erősödését - többnyire csak átfogó, multilaterális keretekben kezelhetőek. Felértékelődik a közös szabályozás, az európai integráció jelentősége, szükség van a NATO szerepvállalására, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elmélyítésére és az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli hatékony együttműködésre. A nemzetközi kapcsolatokra az államokkal vetekedő hatást gyakorló nem-állami szereplők megjelenése, illetve megerősödése megkívánja a nemzetállamok kizárólagosságára épülő eszközök továbbfejlesztését és a nemzetközi szervezetek reformját. A biztonság összetevői Az egyes országok biztonsága szorosan összefügg sok más, nem csupán közeli országéval. Az eddigieknél sokkal rugalmasabb alkalmazkodást megkövetelő, kevésbé kiszámítható helyzetekre kell felkészülni. A biztonság átfogó kategória, a katonai mellett figyelembe kell venni politikai, emberi és kisebbségi jogi, gazdasági, információs és technológiai, környezeti, valamint egészségügyi vetületeit is. A szociális biztonság alapkérdése a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, a társadalmi kirekesztés csökkentése, a szegénység enyhítése, a kirívó jövedelemkülönbségek mérséklése. A kihívások egy időben, egymást erősítve jelenhetnek meg. Az ország biztonsága nem választható el állampolgárainak biztonságérzetétől sem. Bár nem azonos módon és mértékben, de a nemzetközi közösség egészét érintik a globális biztonsági kihívások. Ilyenek a gazdasági-társadalmi feszültségek, a szélsőséges ideológiák, az etnikai kirekesztés, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése, a természeti és ember okozta katasztrófák, a közegészségügyi-járványügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatok, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a nemzetközi szervezett bűnözés, és különösen ezek kombinációja. Hatásukat tovább erősíthetik az egyes államok működésének gyengeségéből fakadó kockázatok. A hagyományos fenyegetések egyes régiókban jelentős veszélyt jelentenek, máshol mérséklődtek. Európa - így Magyarország - és Észak-Amerika