Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

ügyminiszter voltam 2004-ben, milyen elképedve hozta egyik munkatársam azt az anyagot, amelyben az szerepelt, hogy a kőolaj ára történelmi rekordot ért el, hordója immár 42 dollárba kerül. Azóta megduplázódott ez az ár, és kevesebb, mint három év alatt. Ha 30 vagy 40 év múlva nem is lesz már kőolaj, akkor mit csinálunk? Ha 100 év múlva nem lesz már földgáz, mit fogunk csinálni? Mégsem elégedhetünk meg a szélkerekekkel! Nem ellenzem ezeket; de ki állíthatja azt, hogy ezek megoldást jelentenek a problémára? És minthogy valamennyi európai országnak szembe kell néznie ezzel a problémával, miért ne raknánk le egy igazi európai energiapolitika alapjait? A „Nabucco" programmal Magyarország valóságos energetikai gócponttá válhat Európában. Miért fosszuk meg magunkat ettől a lehetőségtől? Miért ne segítsük ebben Magyarországot? Miért ne tekintsük úgy, hogy itt stratégiai jelentésű kérdésről van szó Európa energiaellátása szempontjából? Ez mégiscsak rendkívül fontos kérdés. És én a megújuló energiák és a nukleáris energia üzenetét hozom. Magyarországon is van nukleáris energia, és én azt javasoltam a miniszterelnöknek, hogy e témában is dolgozzunk együtt. Mint tudják, a migráció, az energiakérdés, a védelmi politika alapvető témák ugyanúgy, ahogy' a környezetvédelem kérdése. Az ezekkel kapcsolatos nagy európai politikák fogják majd meggyőzni az európaiakat arról, hogy az Európai Unió nem egyszerűen egy intellektuális konstrukció, hanem az ő mindennapos érdekeiket szolgálja. Én azok közé tartozom, akik úgy ítélik meg, hogy nem fejtünk ki elegendő energiát, nem vagyunk eléggé ambiciózusak e kérdésben. Természetesen nem mondhatom, hogy Európának, amely nem eléggé ambiciózus az energiapolitika tekintetében, fel kellene zárkóznia Franciaországhoz, s azonos sebességgel kellene előre haladnia; de azt igen, hogy Franciaországban ma már három, világra szóló jelentőségű energetikai vállalatcsoport működik, s ez nem véletlenül alakult így. Országunk számára rendkívül jelentős dologról van szó. Szeptember 20. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye Adrian Cioroianu, Románia külügyminisztere fogadásáról Sólyom László köztársasági elnök a Sándor-palotában ma fogadta Adrian Cioroianu román külügyminisztert. A találkozón áttekintették az egyre intenzívebbé váló magyar-román kapcsolatokat. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt; ilyenek a romániai magyar és román 1956-os politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezése a román nyelv idegen nyelvként való oktatásáról a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése. Véleményt cseréltek egyúttal olyan kérdésekről is, amelyek megoldása régebb óta húzódik. Ezek közül említést érdemel a romániai kisebbségi törvény elfogadása, az 317