Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

(2) Az Ftt. 29. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: {Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben} „d) megállapítsa az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai kezelésének, tárolásának rendjét, és a változások átvezetésének szabályait." Július 10. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye a magyar-ukrán államfői tárgyalások után (kölcsönösen átadott dokumentumokról) Viktor Juscsenko, Ukrajna elnöke, Sólyom László köztársasági elnöknek átadta az Ukrajna területén (a második világháború után) elhunyt külföldi hadifoglyok és internáltak nyugvóhelyeit rögzítő, a titkosítás alól feloldott információs anyagokat, melyek révén lehetővé válik az elhunytak maradványainak exhumálása és azonosítása. Ukrajna elnöke átadta továbbá az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése után letartóztatott és Szovjet-Ukrajna börtöneibe elhurcolt magyar állampolgárok listáját is. Sólyom László köztársasági elnök Viktor Juscsenkónak, Ukrajna elnökének, átadta a második világháborúban Magyarország területén elesett és eltemetett (szovjet) ukrán katonaáldozatok négykötetes névjegyzékét, amelyet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum állított össze. A lista 48000 nevet tartalmaz, a sírhelyek és temetők feltüntetésével és fényképes dokumentációval. Július 10. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a hivatalos állami látogatást tett Viktor Juscsenkónak, Ukrajna elnökének tiszteletére adott díszvacsorán Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Katerina Juscsenko Asszony! Hölgyeim és Uraim! Örömmel köszöntöm Budapesten Elnök urat, Feleségét és a kíséretükben érkező ukrán küldöttséget. Különös jelentőséget kölcsönöz a mostani alkalomnak, hogy hosszú idő után fogadhatjuk kétoldalú hivatalos állami látogatáson Ukrajna államfőjét. Mai tárgyalásaink megerősítettek abban, hogy a két állam egyaránt érdekelt közös törekvéseink valóra váltásában, térségünk európai szellemű, összehangolt fejlesztésében. Országaink kapcsolata mélyen gyökerezik a múltban. I. András királyunk (1046-1060) Bölcs Jaroszlav kijevi nagyfejedelem leányát, Anasztázia nagyhercegnőt vette feleségül. A házasságon keresztül a kijevi udvar kulturális hatása hazánkban is érvényesült. Ez tükröződött a bizánci rítusú monostorok alapításában Visegrádon és Pentelén (Panteleimon). Anasztázia királyné befolyása mutatkozott meg a tihanyi bencések mellett élő remeték támogatásában is. A királyi pár emlékét a tihanyi apátság melletti szobruk őrzi. Később 285