Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

Ez nem egyszerűen kormányfők személyes barátsága - amely egyébként létezik -, és nem kormányok rövid távú politikája. Ez szerintünk nem vitatható politikai és történelmi felelősség. És nem azért, mert holnap valamit kapni szeret­nénk ezért, nem mintha azt gondolnánk, hogy ha ma támogatjuk Horvátországot, akkor holnap ezért közvetlenül kapunk valamit. A politika e tekintetben nem egy­szerűen „adok-kapok", nem áru, amit adni-venni lehet, hanem felelősség; hogy 50 vagy 100 év múlva majd azt mondják - unokáink és dédunokáink -, a horvátok és magyarok egyaránt, hogy értették a nagyszüleik és dédszüleik, hogy milyen fele­lősségük volt. Ismerősök és barátok akkor is látogatják egymást, ha éppen nincsen megoldandó dolguk. Mi sem azért ülünk le évente legalább egy alkalommal egy­mással, mert ezernyi megoldatlan probléma van. Az ember átkopog a szomszéd­jához azért is, mert el akarja mesélni, hogy mi történt vele, és meg akarja kérdezni, hogy a másikkal mi történt. Nem kell, hogy világrengető tétje legyen ezeknek a találkozóknak. Azért is kell találkozni, hogy ha egyszer majd lesz va­lami, ami esetleg zavar bennünket, ami nagy kihívás, arra - éppen mert jó a vi­szonyunk - könnyen tudjunk válaszolni. Ez nem azt jelenti, hogy ma nincsen dolgunk. El szeretném mondani ma­gunknak is, meg részben barátainknak a sajtóban, hogy a találkozás, a párbeszéd, a kapcsolatok fenntartása, egymás megismerése önmagában érték. Ezt egy ré­gióban fenn kell tartani. Nagyon könnyű jóban lenni messzi népekkel; nagyon könnyű jóban lenni olyan népekkel, akik a történelem során sosem akasztották össze a bajszukat. Sokkal nehezebb jóban lenni szomszédos népekkel; sokkal ne­hezebb együttműködést kialakítani azokkal, akikkel időnként törvényszerűen va­lami konfliktus van, máskor meg együttműködés. Sokra tartom, amilyen módon tiszteletben tartjuk Magyarországon a hor­vát kisebbség kulturális, nemzeti, nyelvi, történelmi identitását - és fordítva. Az kell, hogy a magyarok otthon érezzék magukat Horvátországban, a horvátok pe­dig otthon érezzék magukat Magyarországon; természetes legyen az, hogy több identitásuk van, ne kelljen választani közülük, hogy csak az ő ügyük legyen ez és megélhessék azt, hogy ők milyenek. Ebben Horvátország és Magyarország között nincsen vita: ez nagyon fontos dolog. Hogy egyébként lehet ezt jobban csinálni? Lehet persze, lehet sokkal jobban csinálni. Befejezésül két megjegyzést még. Természetesen vannak konkrét ügyek, amelyekben keresnünk kell a jobb minősé­gű együttműködést. Ez közös érdekünk. Igaz ez az energiapolitikára, a turizmus­ra, a jogrendszereink összehangolására, a regionális együttműködésre az önkor­mányzatok, a régiók között. Igaz ez az út- és vasútépítésre; igaz a környezetvéde­lemre, a határ menti vizeink, földjeink közös védelmére. Ezért minderről fogunk tárgyalni. Sok helyen van kisebb-nagyobb feladatunk. Olyan az együttműködés minősége, hogy ezeket meg fogjuk tudni oldani, abban egészen biztos vagyok. Azt szeretném, ha a jó minőségű politikai és emberi kapcsolatok azt segítenék, hogy gyorsan tudjunk elintézni ügyeket, hogy az aktív párbeszéd mögött egyre 259

Next

/
Thumbnails
Contents