Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

tett valaki, hogy a Kádár-rendszer harminchárom évén át nem vette szájára soha az ellenforradalom szót '56-tal kapcsolatban, a forradalom egyik legfontosabb üzenetét őrizte: azt, hogy nem veti alá magát többé a hazugságnak. De el kell számolnia azzal is immár minden generációnak, hogy mi tör­tént '56-tal a szabad Magyarország tizenhat éve alatt. 1990-ben a demokratikusan választott Országgyűlés az első ülésén nemzeti ünneppé nyilvánította október 23­át; meg is ünnepeljük minden évben. Azóta a hivatalból ünneplők mind '56 örö­kösének mondják magukat. Ám 1956 örökségéhez a rákövetkezett harminc év öröksége is hozzátartozik; és hozzátartozik még a rendszerváltás és a forradalom viszonyának a tisztázása is. 1989-ben az '56-os forradalom egy pillanatra újra felfénylett, amikor Nagy Imre és a forradalom mártírjainak újratemetése igazságot szolgáltatott. So­kan úgy érezték, ezzel megszabadultak a Kádár-rendszer hazugságától. Ahogy' a forradalom 1956-ban egy csapásra megsemmisítette a Rákosi-rendszer legitimitá­sát, úgy a forradalom nevének és becsületének visszaállítása 1989-ben a Kádár­rendszer legitimitását szüntette meg. Ám az új, demokratikus rendszert nem for­radalom hozta létre, hanem a békés átmenetről folytatott tárgyalások az ellenzéki szervezetek és a forradalmat 1956-ban leverő MSZMP között. Élénken emlék­szem, hogy a szabad választásokat és az új Alkotmányt előkészítő Kerekasztal­tárgyalásokon az '56-os forradalom főleg abban az összefüggésben szerepelt, hogy nem folyhat még egyszer vér Magyarországon. És valóban, 1989 forradalmi változása úgy zajlott le, hogy semmiféle erőszak nem történt. Természetesen találhatunk párhuzamokat 1956 és 1989 esemény­történetében. Ilyen a szovjet csapatok kivonásának követelése - 1989-ben rögtön Nagy Imre temetésén. Párhuzamba állítható mindkét esetben a változást megelő­ző társadalmi erjedés, s benne a reformkommunista értelmiség jelentős szerepe a változások előkészítésében. Mi azonban a lényegi kapcsolat 1956 és 1989 között? Tény, hogy az '56-os forradalom fő követelései 1989/90-ben megvalósultak. Ma­gyarország független, szabad, demokratikus jogállam. De vajon vezetett-e ide út a forradalomtól? Nem. Legfeljebb föld alatt; voltak, akik titokban megemlékeztek a forradalomról. És tisztelet illeti azokat is, akik a '80-as években visszahozták '56 emlékét a politikai köztudatba, és a rendszerváltáshoz vezető folyamat fontos ré­szévé tették. Az '56-os forradalomban és az 1989-es rendszerváltásban azonban az a közös, hogy a lényegüket tekintve tagadásai az állampárti kommunizmusnak: nincs folytonosság '56 és Kádár között; nincs folytonosság Kádár és az 1989/1990-ben megalkotott demokratikus jogállam között. Sőt, azt kell monda­nunk, hogy az 1956 előtti diktatúra és a Kádár-rendszer között van lényegi fo­lyamatosság - még a véres leszámolást követő évtizedekben is. Az '56-os forradalomhoz való hűség, az arra hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon: en­gedjük-e összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel. 1956 emléke nem nyugodhat két, ellentmondó és egymást kizáró hagyományon. Ha valaki a 289

Next

/
Thumbnails
Contents