Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

Ez az emlékmű - két egymásba fonódó, szerteágazó gyökérzettel rendel­kező életerős fa, kőbe faragva - méltó kifejezése a magyar és a lengyel nép ezer év alatt kikovácsolódott barátságának. S a szobor különösen jó helyen van Győr városában, ahol a lengyel-magyar kapcsolatok számos emléke található. A győri székesegyházban őrzik a lengyel anyától lengyel földön született Szent László ki­rályunk hermáját. A második világháború alatt a lengyelországi menekültek ré­szére külön katonai kórház létesült a városban. A két népet összeköti, barátságunkat megalapozza ezeréves történelmi sorsközösségünk. A középkorban fontos kapcsolatok voltak a magyar és a lengyel uralkodóházak között - gondoljunk csak Nagy Lajos királyra, Hedvig (Jadwiga) királynőre, majd Báthory István erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Szabadságharcainkban, válságos nehéz időkben menekültek befogadásá­val segítettük egymást. A Habsburgok ellen szövetkező kurucok többször találtak pártfogókra Lengyelországban, különösen a Rákóczi-szabadságharc időszakában. Közös történelmünk fényes eseménye volt 1848/1949, a magyar forradalom és szabadságharc, amelyben lengyelek ezrei harcoltak a magyar csapatok oldalán, többek között a legendás Bem József, Bem apó vezetésével. Az kevésbé ismert, hogy az 1863/1864. évi oroszellenes lengyel felkelésben magyarok is részt vettek. 1939-ben a magyar kormány megtagadta a német hadsereg átvonulási kérelmét, s megnyitotta határait a lengyel menekültek előtt. A Magyarországra érkező len­gyelek számát a politikai helyzettől függően igen különbözően becsülik, de leg­alább hetvenezerre tehető azoknak a száma, akik országunkon át nyugatra vagy a közel-keletre mentek tovább, hogy azután a németek ellen harcoljanak; és tizen­ötezer menekült Magyarországon maradva talált védelemre, mondhatnám máso­dik hazára. Nem felejtjük el az 1956 júniusi poznani felkelést, amely óriási hatás­sal volt a magyar eseményekre is; a Poznan - Varsó - Budapest jelszóval tün­tettünk; a Bem szobor jelképes stációja maradt az 1956. október 23-i tüntető me­netnek. A lengyel nép kiállása Magyarország mellett 1956-ban példa nélküli volt az akkori szovjet blokk országaiban. Nem felejtjük a szimpátiatüntetéseket, a vér­adást, a segélyszállítmányokat. A nyolcvanas években a Kádár-rendszer propagandája a Solidarnosc­mozgalommal szemben hatástalan maradt. 1989-ben a rendszerváltó magyar el­lenzék elsősorban a Solidarnosc harcából merített bátorítást és erőt. Történelmi sorsközösségünket tovább erősítette, hogy országaink együtt, egy időben csatlakoztak először a NATO-hoz, majd az Európai Unióhoz. Közös értékeink az unióban is meghatározóak; együtt, különösen a Visegrádi Együttmű­ködés keretei között fellépve hatékonyabban tudjuk képviselni érdekeinket. Amint ezt a mostani kétoldalú megbeszéléseink során is megerősítettük, a magyar-lengyel kapcsolatok problémamentesek, a kölcsönös bizalomra épül­nek, és kipróbált barátnak, megbízható szövetségesnek tekintjük egymást. Az unió tagjaiként, az abból adódó előnyöket kihasználva sokat tehetünk országaink gazdasági fejlődésének elősegítéséért, állampolgáraink életszínvonalának javítá­209

Next

/
Thumbnails
Contents