Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

totta, hiszen szembe kellett nézniük a tényekkel, a szovjet kommunizmus igazi természetével; ennek hatásáról sokat hallottunk itt most Olaszországban. A politikában viszont a Szovjetunió számára akkor az igazolódott be, hogy miután a nyugati hatalmaknak nincsenek közvetlen biztonsági és gazdasági érdekei a térségben, a saját érdekeit akadály nélkül és bármely eszközzel érvényesítheti. Az Egyesült Államok, továbbá a francia és a brit kormány még októberben értésére adta a szovjet vezetésnek, hogy nem áll szándékában nemhogy beavatkozni, de még megkérdőjelezni sem a szovjet befolyási szféra érinthetetlenségét. Ugyanakkor tájékoztatás nélkül magára hagyták a magyar kormányt, és tévedésben tartották a szabadságharcosokat és a népet, amely a nyugati rádióadások harcra buzdító propagandája alapján bízott a felszabadító segítségben. Én még jól emlékszem, hogy mennyire vártuk az amerikai tankokat. A reálpolitika uralma lehetővé tette, hogy a kommunisták megépítsék a berlini falat, és a Varsói Szerződés katonai intervencióval leverje a prágai tavasz reform-kísérletét 1968ban. A rendszer inherens gyengeségei, alulmaradása a fegyverkezési és gazdasági versenyben vezettek végül arra, hogy a Szovjetunió 1989-ben kénytelen volt feladni balti és kelet-közép-európai befolyási zónáját - majd maga is összeomlott. Más szemszögből azonban a magyar forradalom az első és a legsúlyosabb bizonyíték volt a kommunista rendszerek instabilitására Közép-Európa államaiban. Ezek az országok, mint Magyarország is, más történelmi hagyománnyal, más műveltséggel, és más politikai kultúrával rendelkeztek, mint a szovjet birodalom. Ezeknek az országoknak voltak demokratikus hagyományai. Itt a nemzeti függetlenség szintén alapvető érték volt. 1956 Lengyelországban és Magyarországon, 1968 Csehszlovákiában, a Solidarnosc szakszervezet harca 1980-tól Lengyelországban egyszerre folyt az alapvető demokratikus szabadságjogokért és a szovjet befolyás visszaszorításáért. Ugyanezek az események tehát úgy is felfoghatók, mint az 1989/90-es demokratikus rendszerváltásokhoz vezető út állomásai. Ami 1956-ban Magyarországon elkezdődött, az 1989/1990-es demokratikus átalakulásokkal végül mégis célba ért. Mit üzen maga a forradalom - túl a világtörténelmi összefüggéseken az olasz ifjúságnak? Mi magyarok úgy képzeljük, hogy minden olasz fiatalnak a szívét megdobogtatja, ha a Risorgimento, a nekünk is oly kedves Garibaldi, ha Itália egyesítése kerül szóba. 1956 a magyar történelemnek egy hasonlóan fontos csomópontja. Az a hagyomány, amelyet a pesti utcai harcokról, a hősies ellenállásról szóló képek az egész világ számára megörökítettek és ébren tartottak, a magyarok számára még két vonatkozásban kiegészül, és talán mindkettő érdekes lehet az Önök számára is. Az egyik az, hogy a forradalom nem korlátozódott a fővárosra, hanem az egész nemzet forradalma volt. Utcai harcok ugyan Budapesten folytak, de az országban 80 helyen nyitott tüzet a kommunista politikai rendőrség a békés tüntetőkre, és sok száz halottja lett a vidék forradalmának is. Tanulságos a forradalom békés, nem bosszúszomjas, de egyben hatalmas önszervező erőt felmutató ereje. A kommunista államapparátus pillanatok alatt össze305