Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

avathatták fel. E sikerhez akarat, jó szándék, közös fellépés kellett; és a hit abban, hogy a mai magyarok meg tudnak egyezni román polgártársaikkal, hogy lehet és kell is értelmes kompromisszumokat kötnünk. Nekünk, magyar politikusoknak örökérvényűén tanulságos ez a történet; elég ehhez felidéznünk a szoborral szembeni korábbi gyanakvás ezernyi megnyilvánulását, hogy most a szobor előtt állva bátorságot nyerjünk jobbító szándékaink véghezvitelére. Tudomásom szerint a Megbékélés Parkjának ötletét az az óhaj hívta létre, hogy a két nemzet közös történelmét reprezentáló emlékmüvek egymást kiegészítve, egymás szimbolikus hatását kihasználva erősítsék meg történelmünk és történelmi eszményeink európai elhivatottságát, valamint az egymás irányában vállalt toleranciát. Románok és erdélyi magyarok részéről okos és hatásos jelzés volt ez arra, hogy az európai integrációt óhajtó nemzetek maguk is tenni akarnak a megbékélésért, az együttélés normáinak kölcsönösen előnyös kialakításáért. így ez a park és vele az aradi Tűzoltó tér is a magyar-román kapcsolatok történetének kiemelkedő helyszínévé vált. Közös történelmünk során első ízben találtunk méltó helyszínt a közös emlékezetnek is. Őszinte örömmel jöhettem most Aradra, mert az Európai Unióhoz való integrációnak 2007-ben örvendő Románia sikere számunkra is sikert jelent. Az elmúlt időszakban a magyar diplomácia őszintén és kitartóan támogatta Románia európai integrációs törekvéseit. Támogatásunk okát egyértelműen megfogalmaztuk: azt kívántuk és kívánjuk, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségű változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza, Európa magyar ajkú lakossága egyazon politikai-gazdasági szövetség részévé váljon. Kívánságunk 2007 januárjától megvalósulni látszik. Ekképpen egy korszak, az átmenet korszaka lezárul. Magyarország után Románia is az euro-atlanti világ teljes jogú tagja lesz. Immár minden lehetősége megvan arra, hogy a totalitárius múlt hagyatékát maga mögött hagyva stabil, a kisebbségi jogokat és a többségétől eltérő kulturális identitásokat elfogadó, azokat támogató hazája legyen a többségnek és a nemzeti kisebbségeknek. Megítélésem szerint Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. De nem áltathatjuk magunkat; az integráció elsősorban lehetőség, amellyel nekünk kell tudnunk élni. Sajnos, jelenleg nem számolhatunk azzal, hogy a térségünkre jellemző nacionalizmusok mértéke egy csapásra csökkeni fog, mert az egységesülő Európa egyben kihívás is a nemzetek számára. Az új körülmények között az eddigiektől eltérően kell a nemzeti identitásokat megőrizni, és ez sok esetben járhat a régi, megrögzött gyanakvások fellobbanásával. Ugyanakkor minden lehetőségünk megvan arra, hogy az integráció kínálta esélyt a magunk javára fordítsuk. A magyar kormány eltökélt a tekintetben, hogy a magyar-román kapcsolatokat további konkrét együttműködéssel és érdemi javaslatokkal még szorosab279