Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

vény-szavaknak a száma, amelyek a török nyelvekből kerültek át a magyar nyelvbe s lettek annak szerves részei. Amikor a világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla 1936-ban népzenei kutatásai során Anatóliában járt, össze is állított egy olyan magyar mondatot, mely a mai török nyelven érthető: „Pamuk tarlón sok árpa, alma, teve, sátor, balta, csizma, kicsi kecske van." (Törökül: „Pamuk tarlasinda cok arpa, elma, deve, cadir, balta, cizme, kücük keci var.".) Étkezési szokásaink, ma már őshonosnak tekintett termékeink egy része is török közvetítéssel jutott hozzánk. A XV-XVII. század során ellenségként álltunk egymással szemben, történelmünknek sok fekete lapja íródott török tintával. Az utóbbi évszázadokban barátságban, békében sikerült együtt élnünk. Kevés olyan helye van a földnek, ahol akkora barátsággal, testvérként fogadják a magyart, mint ma Törökországban. Emlékezünk arra is, hogy Törökország fogadott be nagy magyar államférfiakat, akik szabadságharcaink leverése után külhonban kerestek támogatókat. Rákóczi Ferenc és hívei 1711 után Tekirdagban (Rodostó), Kossuth Lajos pedig 1850-185l-ben Kütahyában talált menedéket. Az idén ünnepeljük az 1956. évi forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját; külön köszönettel tartozunk Törökországnak, amiért az '56-os forradalom és szabadságharc leverése után mintegy ötszáz honfitársunknak lett második hazája. A magyar nép nagyra becsüli és méltányolja, hogy Törökországban tisztelettel és gonddal ápolják azokat az emlékhelyeket, melyek a magyar történelem számára kiemelkedő jelentőségűek. Örömmel fogadtuk azt a segítséget, amelyet a török állam a szigetvári csata emlékére készült, a megbékélést és a kölcsönös tiszteletet jelentő emlékmű, a Török-Magyar Barátsági Park létrehozása, továbbá Gül Baba türbéjének helyreállítása során nyújtott. Meggyőződésünk, hogy a kulturális kapcsolatnak továbbra is különleges helyet kell szánnunk az országaink közötti megértés és baráti szellem ápolásában. Ennek jegyében támogatjuk a közös történeti és kulturális örökség együttes feltárását, egyetemeink, közgyűjteményeink, kutatóintézeteink közvetlen együttműködését. Nagy örömünkre szolgál, hogy Isztambul és Pécs sikeresen pályáztak az „Európa Kulturális Fővárosa - 2010" címre, hiszen a felkészülés a rendezvénysorozatra új lehetőségeket nyit meg országaink kulturális együttműködésében. Gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink az utóbbi években örvendetesen fejlődtek. Országaink stratégiai törekvései számos tekintetben megegyeznek, ugyanazoknak a világgazdasági kihívásoknak kell megfelelnünk. A fenntartható és környezetbarát gazdasági növekedés biztosítása, külső források bevonása a gazdaság fejlesztésébe, továbbá a gazdasági és társadalmi modernizáció elősegítése mindkét fél számára fontos feladat. A két ország és a két nép közötti kapcsolatoknak nem csak érzelmi és történelmi alapja van, és azokat nem is csupán a közös gazdasági érdekek vezérlik. Magyarország 1998-ban a NATO-tagja lett, belépett abba a kötelékbe, amelynek Törökország már régebben tagja volt. Közös érdekünk, hogy megőriz250