Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2005

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2005

Ez az esemény csupán néhány hónappal azt követően történt, hogy Rauol Wallenberg, a budapesti svéd nagykövetség diplomatája, több ezer magyar zsidó életét mentette meg, akik közül később sokan Svédországban találtak új ott­honra. Az ő bátorsága és embersége az őrült kegyetlenség és barbarizmus hónap­jaiban és éveiben fényes példaként áll az eljövendő nemzedékek előtt. Örömmel elevenítem fel az elmúlt hat évtizednek azokat a nagyszerű pil­lanatait és eseményeit, amelyek amellett, hogy formálták és egyúttal meg is erősí­tették a népeink közötti kötelékeket, elvezettek bennünket a jelenbe: tagjai vagyunk az Európai Uniónak, azonos értékeink és céljaink vannak, sok minden­ben egyetértünk, s néhány dologban - ahogyan jó barátok közt is előfordul - más az álláspontunk. 1956-ban a magyar forradalom szovjet leverése sokkolta a világot, és egyben közel negyedmillió honfitársunkat kényszerítette az ország elhagyására. A menekülteknek külföldön kellett szabadságot, otthont és megélhetést keresniük. Svédországban azonban ennél sokkal többet találtak: az Ön honfitársai otthonukat és szívüket nyitották meg az előtt a hét-tíz ezer magyar menekült előtt, akik svéd földön új otthonra leltek. A svéd családok vendégszeretete, a társadalomba törté­nő beilleszkedésük megkönnyítése óriási segítséget jelentett számukra abban, hogy új életet kezdhessenek. Az Ön honfitársainak támogatásával az egykori me­nekültek Svédország büszke és sikeres állampolgáraivá váltak. Nem felejtjük el az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején az ENSZ-ben a „magyar kérdésről" folytatott hosszú vitákat sem. Az ENSZ segítsé­gével, Dag Hammarskjöld főtitkár bátor fellépésének köszönhetően, az egész vi­lág képet kapott a forradalom leverése utáni magyarországi helyzetről. A kommunizmus másfél évtizeddel ezelőtt bekövetkezett közép- és ke­let-európai összeomlása új fejezetet nyitott közös történelmünkben. Minden ma­gyar politikai erő a kezdetektől fogva egyetértett abban, hogy alapvető célunk csatlakozni és végérvényesen megállapodni a demokratikus országok euro-atlanti közösségében - más szóval visszanyerni helyünket abban a közösségben, ahová mindig is tartozónak éreztük magunkat. E célunk elérésben kitűnően tudtuk hasz­nosítani Svédország tapasztalatait mind a csatlakozási tárgyalások során, mind pedig - már EU-tagállamként - a nemzeti érdekek hatékony érvényesítésében. Minden bizonnyal európai uniós tagságunk adja a legfőbb ösztönzést ar­ra, hogy tovább erősítsük együttműködésünket. Kapcsolataink szorosabbra fűzése és a közös érdeklődésre számot tartó területek kijelölése hatékonyabb közös fel­lépésre ad lehetőséget az unióban. Ez az együttműködés lehetséges területeinek következetes feltárását és megjelölését kívánja tőlünk. Eltérő érdekek esetén a szoros kapcsolattartás kölcsönösen megkönnyíti az álláspontok megértését, illetve szükség esetén megfelelő kompromisszum kidolgozását az adott feltételek között. A dinamikusan fejlődő magyar-svéd kapcsolatok kiemelkedő közelmúltbeli ese­ménye volt a Gripen-szerződés aláírása. Ennek jelentősége messze túlmutat a ka­tonai és ipari együttműködésen: erős politikai köteléket jelent országaink között. 363

Next

/
Thumbnails
Contents