Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2005

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2005

Szeptember 16. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 69/2005. (IX. 16.) OGy. sz. HATÁROZATA (*) A MAGYAR KÖZTÁRASÁG ÉS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL ALÁÍRT EGYEZMÉNY MEGERŐSÍTÉSÉRŐL (*) (Az Országgyűlés a határozatot a 2005. szeptember 12-i ülésnapján fogadta el) Az Országgyűlés 1. megerősíti a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a szociális biztonságról Budapesten 2005. február 8-án aláírt Egyezményt; 2. felkéri a külügyminisztert, hogy az Egyezmény megerősítéséről diplomáciai úton értesítse a horvát felet. Szeptember 16. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA - a szóvivője útján AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS LX. ÜLÉSSZAKA KERETÉBEN SORRA KERÜLT CSÚCSTALÁLKOZÓ ZÁRÓDOKUMENTUMÁNAK MAGYAR HIVATALOS MEGÍTÉLÉSÉRŐL Az ENSZ tagállamai állam- és kormányfőinek az ENSZ Közgyűlés LX. ülésszaka első három napja keretében lezajlott csúcstalálkozója Záródokumentumot adott ki. A dokumentumról az utóbbi hónapokban hosszadalmas és komoly ellentétekkel terhelt konzultációk zajlottak le a tagállamok között. A Külügyminisztérium a Záródokumentumban foglaltakat a jó irányba tett helyes lépésnek tekinti, megjegyezve, hogy a politikai akarat a tagállamok részéről jelenleg ezt a megállapodást tette lehetővé. Az ENSZ reformjának ügye nem egyetlen esemény eredménye lehet, hanem az hosszabb időn keresztül lezajló folyamat. A most elfogadott dokumentum a tagállamok által ma elfogadható lehető legtöbbet tartalmazza, s ez minden tagállam részéről komoly kompromiszszumok elfogadását igényelte. A Záródokumentum az Európai Unió és így Magyarország számára is előrelépést jelent a világszervezet működésének, a kereskedelemnek, a terrorizmus elleni küzdelemnek, az államok polgáraik iránti védelmi felelősségének kérdéseiben. Az intézményi kérdések tekintetében - mint a magyar részről is szorgalmazott Emberi Jogi Tanács és a Békeépítő Bizottság vonatkozásában - az Európai Unió számára is kompromisszummal elfogadható, bár nem tökéletes megoldás született. Magyar részről sikernek kell tekinteni azt, hogy a dokumentum kiemeli: a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogai érvényesülésének előmozdítása hozzájárul a politikai és társadalmi stabili312