Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2005

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2005

A mögöttünk hagyott év utolsó napjainak történései, a mindannyiunkat mélyen megrendítő dél-ázsiai természeti katasztrófa képei nem halványulnak tu­datunkban. Személyes kötelességemnek tartom, hogy e helyen is kifejezzem a magyar nép együttérzését mindazokkal a nemzetekkel, amelyeket a természeti ka­tasztrófa sújtott, és amelyek fiaikat, lányaikat veszítették el az áradat következté­ben. A szökőár pusztítása hordozza számunkra azt a bizonyosságot is, hogy a világban szüntelenül nagy szükség van a szolidaritásra. Biztosíthatom Önöket, hogy a világ más államaihoz hasonlóan mi is folytatjuk azokat az akciókat, ame­lyekkel a károkat enyhítjük, és segítjük a fizikai és lelki sebek begyógyítását. Magyarország számára 2004 tagadhatatlanul legfontosabb eseménye az Európai Unióhoz csatlakozásunk volt. 2004. május elsejével befejeződött az a másfél évtizedig tartó folyamat, amellyel Magyarország is elérte, hogy intézmé­nyi értelemben is elfoglalja helyét az európai családban. Mindazonáltal tudnunk kell azt is, hogy az elmúlt év csupán újabb nagy feladatok kezdete. A hazánk előtt álló nemzetközi kihívásokat most már jó pár éve NATO-, és lassan egy éve EU­tagállamként kell megválaszolnunk. Csatalakozásunk pillanatához és egy igen je­lentős uniós mérföldkőhöz szinte egy időben érkeztünk. Az unió alkotmányos szerződésének elkészítése új perspektívát jelent az unió számára. Hiszem, hogy a ratifikálási folyamat lezárásában minden tagország egyaránt érdekelt. A 2004. év magyar diplomáciai naptára más tekintetben is igen gazdag volt. E különleges fontossággal bíró év a szokásosnál talán nagyobb számban eredményezett jelentős látogatásokat. A tagországok magas rangú vezetői mellett hazánk vendége volt más kontinensről érkező sok államfő, kormányfő, vagy a törvényhozás vezetője. Ez jelentősen növelte az együttműködés kiszélesítését. Külpolitikai prioritásaink 2005-ben sem változnak. A rendszerváltoztatás és az első szabad választások 15. évfordulóját ünneplő Magyarországon az az in­telem kell hogy vezéreljen bennünket is, amelyet Nuncius úr idézett: „Valójában minden politikának az embert kell szolgálnia". Ennek az elkötelezettségnek a szellemében kívánunk cselekedni és segíteni mindenütt, ahol erre lehetőség nyí­lik: legyen ez béketeremtés, békefenntartás, vagy humanitárius segítségnyújtás. Régiónk általános fejlődésére továbbra is nagy figyelmet fordítunk. Szívesen ad­juk át a tapasztalatainkat és segítjük elő mindazok törekvéseit, akik az euro-atlanti integráció útján, annak érdekében, előre kívánnak haladni. Nem változott a hatá­ron túli magyarok ügye iránt vallott elkötelezettségünk sem. Alkotmányos köte­lességünk a jólétükért, gyarapodásukért, megmaradásukért vállalt felelősség. Megnyugtató érzés azt látni, hogy a magyar kisebbség különböző közösségei és pártjai a többségi nemzetek számára is mindinkább elfogadott tényezővé válnak. A magyarság számára mindig fontos volt az a törekvés is, hogy kultúrá­jával járuljon hozzá az egyetemes kultúra gazdagodásához. 2005-ben emlékezünk Bartók Béla halálának 60. és József Attila születésének 100. évfordulójára. Bízom benne, hogy hazánkba akkreditált nagykövetekként számos alkalmuk nyílik arra, hogy e két kiváló magyar művészetével mind jobban megismerkedjenek. 210

Next

/
Thumbnails
Contents