Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

December 11. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK 1139/2004. (XII. 11. ) Korm. sz. HATÁROZATA A BŐSI-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER TERVÉNEK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ FOLYÓ- ÉS TÁJREHABILITÁCIÓ ELVEIRŐL, ÉS EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A MAGYAR-SZLOVÁK TÁRGYALÁSOKON KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONTRÓL 1. A hágai Nemzetközi Bíróságnak a bősi-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatokról szóló 1122/2003. (XII.) Korm. határozat rendelkezéseire tekintettel a Kormány úgy határoz, hogy a Duna Bősi-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervének hatásterületén kiemelt fontosságot tulajdonít a folyó-, táj- és élőhely-rehabilitációnak, az alábbi szempontok figyelembevételével: a) a Duna folyónak és mellékágainak rehabilitációja - elismerve a műszaki beavatkozások nélkülözhetetlenségét — a lehető legkisebb természetátalakító beavatkozással járjon, és a rehabilitáció eredményeképpen a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok jöjjenek létre, amelyek hosszú távon csak minimális emberi beavatkozást igényelnek. E tekintetben különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a Duna főága és a mellékágai közötti élő kapcsolat biztosított legyen, a természetes vízjárásra jellemző vízdinamika érvényesüljön, továbbá a bősi vízlépcső üzemelése miatti csökkentett vízhozamú térségekben is a fenntartható környezeti állapotot biztosító elegendő mennyiségű víz rendelkezésre álljon; b) a Duna folyónak és mellékágainak rehabilitációja során olyan élőhelyek kialakítására (kialakulására) kell törekedni, amelyek - összhangban a vonatkozó európai közösségi szabályokkal - képesek a jó ökológiai állapot illetve a jó ökológiai potenciál elérésére majd fenntartására, a biológiai sokféleség megőrzésére, és lehetővé teszik a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztést, a fenntartható hozam elveire épülő hasznosítást, ideértve a mezőgazdaságot, a halászatot, az erdő- és vadgazdálkodást, valamint a turizmust; c) a térség rehabilitációja során arra kell törekedni, hogy az ökológiai vagy tájvédelmi szempontból értékes vagy ilyen állapotukat a rehabilitáció során visszanyerő területek természetvédelmi oltalom alá kerüljenek. 2. A bősi-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tasrtva, a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bősi-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon: 420