Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

November 17. MÁDL FERENC KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK KÖSZÖNTŐJE A MAGYAR-BOLGÁR DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK LÉTREJÖTTÉNEK 125. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁN (Budapest, 2004. november 18.) (

http://www.keh.hu/main.php?fm=7&am=2&l-&hir=315&keres

=) Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Tisztelt Főigazgató úr! Kedves Vendégek! Engedjék meg, hogy szeretettel köszöntsem Önöket abból az ünnepi alkalomból, hogy e történelmi falak között nyílik meg a diplomáciai kapcsolataink 125 éves történetét felidéző kiállítás, amely újkori kapcsolataink korai szakaszába ad betekintést. A bolgár és a magyar történelem sok tekintetben mutat párhuzamot. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy az államok közötti kapcsolattartás eme nemzetközi jogi formáját olyan időpontban teremtettük meg, amikor a szó jogi értelmében sem Bulgária, sem Magyarország nem volt teljességgel önálló. Az 1879-es diplomáciai kapcsolatfelvétel létrehozta az államközi kapcsolatok jogi alapjait, és egyben utat nyitott népeink egymás iránti kölcsönös megismerése irányába is. Országaink egymás iránti érdeklődését és kölcsönös ráutaltságát jelzi, hogy a dualista állam, Ausztria-Magyarország volt az első olyan európai hatalmak egyike, amely konzulátusokat nyitott az akkori oszmán birodalom bolgárok lakta területén. AusztriaMagyarország már 1844-ben megnyitotta konzuli hivatalát Várnában, később Ruszéban, illetve alkonzulátust létesített Szófiában, Vidinben majd Plovdivban. A Bolgár Fejedelemség már 1898-ban kereskedelmi képviseletet nyitott Budapesten, abban a fővárosban, amelyben a bolgárok virágzó kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn, még a felszabadulásuk előtti időkből. Bulgária és az Osztrák-Magyar Monarchia közötti diplomáciai kapcsolatok a Monarchia St. Germain-i és Trianoni Békeszerződésekben testet öltött kettészakadásáig fennmaradtak, azt követően pedig a barátság szellemében fejlődtek tovább Magyarországgal és Ausztriával. A XIX. század második felében az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikában Délkelet-Európa fontos szerepet töltött be. Másfél évszázaddal később az Európai Unió, amelynek Magyarország egyik új tagja, Bulgária pedig a következő bővítési hullám révén válik azzá, következetes erőfeszítéseivel és áldozatvállalásával igyekszik csatlakoztatni a térség országait a kontinens szerencsésebb feléhez. Országainknak közös a felelőssége abban, hogy lehetőségeinkhez mérten maximálisan hozzájáruljunk ehhez. Ez a szép kiállítás minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a lassan másfél évszázados hivatalos kapcsolatok tovább mélyüljenek, és a jövőben is tovább gazdagodjanak, szélesedjenek. Egyúttal szeretném kifejezni köszönetem mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kiállítás megvalósulhasson. 409