Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

November 17. MÁDL FERENC KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK POHÁRKÖSZÖNTŐJE a hivatalos látogatást tett GEORGI PARVANOVNAK, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK TISZTELETÉRE ADOTT DÍSZVACSORÁN (Budapest, 2004. november 17.) ( http://www.keh.hu/main.php?fm=7&am=2&l=&hir=314&keres =) Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Tisztelt Parvanova asszony! Hölgyeim és Uraim! Különös örömömre szolgál, hogy Budapesten, a történelmi Sándor­palota épületében köszönthetem Önt, Elnök úr, Parvanova asszonyt és a kísére­tükben lévő küldöttség tagjait. Hiszem, hogy az Ön mostani magyarországi láto­gatása tovább mélyíti népeink hagyományosan baráti kapcsolatait. Amikor fele­ségemmel együtt az Önök fogadására készültünk, felidéztük magunkban két évvel ezelőtti bulgáriai látogatásunk szép emlékeit, a jó hangulatú megbeszéléseket, a bolgár emberek vendégszeretetét, szép országuk néhány helyszínét, az őszi Vitosa hegy és a Fekete-tenger partjának felejthetetlen látványát. Őszintén remélem, hogy hasonlóan jó benyomásokat szereznek Önök is Magyarországról. A magyar és a bolgár nép hányatott és viharos történelme során mindig is nagy megbecsüléssel és rokonszenvvel tekintett egymásra. Kapcsolataink a régmúltban gyökereznek és történelmünk is sok hasonlóságot mutat. Népeink szabadságszeretete és függetlenségvágya már a XV. században összefogásban nyilvánult meg az 1443-as un. Hosszú Hadjáratban, majd az 1444-es várnai csa­tában, amelynek 560. évfordulójáról a közelmúltban emlékeztünk meg lengyel barátainkkal együtt. Sorsközösségünk újabb alapja az oszmán birodalom része­ként megélt másfél, illetve négy és fél évszázad összes tapasztalata. A XIX. század közepén és második felében az európai forradalmi hul­lámhoz lelkesen csatlakoztak a magyar és a bolgár nemzet fiainak legjobbjai. Magyarországon győzött a polgári forradalom, amelyet azonban másfél éves hősies helytállás után levert a túlerő. Bulgáriában néhány évtizeddel később Vaszil Levszki és Hriszto Botev nevéhez fűződő forradalmi eszmék bontakoztak ki az ország függetlenségének kivívása érdekében. Noha népeink akkori küzdel­me elbukott, szellemisége tovább élt. Kossuth Lajos és társai a magyar szabad­ságharc leverése után a bulgáriai Vidinben és Sumenben találtak menedéket, s ismerkedtek meg az irántuk szimpátiát tápláló, vendégszerető bolgár emberekkel. Ez alkalommal is szeretném megköszönni bolgár barátainknak azt a gondosságot, amellyel ápolják a bulgáriai magyar vonatkozású történelmi és kulturális emlék­helyeket. A magunk részéről szintén kiemelt figyelmet fordítunk a Magyarország területén elesett bolgár katonák síremlékeire. A bolgár kultúra előtt tisztelgünk 407

Next

/
Thumbnails
Contents