Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

lisan. E 270.000 embernek valamivel több mint 80 százaléka Kárpát-medencei magyar. Ez az a vonzerő, amelyet Magyarország - sokak szóhasználatában az anyaország, mindőnk közös hazája - gyakorol a Kárpát-medencei magyarságra. Ez is mutatja a létező folyamatot, azt a konfliktust, amely az egyéni boldogulásnak a vágya, az egyéni fölemelkedés - egyébként nem vitatható, sőt érvelhető szempontja, és a magyar közösség megmaradásának szempontja között van. A feszültség nemcsak látszólagos, hanem valóságos. Ha követtünk el az elmúlt időszakban hibát - mi így együtt, határokon belül és azon kívül élő, a magyarság sorsáért egyaránt felelősséget viselő közéleti emberek -, akkor az egyik hiba az, hogy kellő nyugodtsággal erről a kérdésről nem nagyon beszéltünk. A magyar kormány álláspontja szerint az a helyes út és annak az útnak kell elsődlegességet adni, amely a magyarság megerősítését, magyarságában való megmaradását elsősorban olyan eszközökkel segíti, amelyek egyben és egyúttal megerősítik a szülőföldön való maradás egyéni szándékát, képességét, akaratát és érdekét. És a magyar kormány aggodalommal figyel minden olyan javaslatot, amely kedvezményezi a magyar nemzeti közösség egyes tagjait, de ezen kedvezményeket Magyarország határain belül való tartózkodáshoz köti. Mert ez nyilvánvalóan azt a lehetőséget erősíti meg, és azt a félelmet fokozza a magyar kormányban, hogy nem a szülőföldön való megmaradás, hanem a szülőföld elhagyására való ösztökélés lesz nemzetpolitikánk és magyarságpolitikánk meghatározó eleme. Amikor az Európai Unió-tag Magyarország, amikor ennek az országnak a kormánya a Magyar Állandó Értekezlet mai ülésére készült, akkor ezen megfontolásokból indult el az új, átfogó Szülőföld Program kidolgozásának útján. Ez a program megpróbál jó egyensúlyt találni. Jó egyensúlyt találni a szabad mozgás, a határok lebontásának indokolható, érvelhető és szükséges igénye, illetve a határon túli és határon belüli területek egységes - merthogy egy régióhoz tartozunk! - regionális gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztése között. A programnak három nagy „lába" van, három nagy törekvés fogalmazódik meg benne. Az első a külhoni magyar útlevél megadása annak érdekében, hogy megoldjuk azt, amit a magyarigazolvány nem tudott megoldani - bár nyilván szeretett volna -, hogy határon túl élő magyar testvéreinknek ezt a határt ne kelljen valóságos határként megélniük. Persze ez a kérdés térben és időben is differenciált. Hiszen vannak olyan határok, amelyek ma már nagyon könnyen átjárhatók, és tudjuk, hogy a közeljövőben lesznek olyan határok, amelyek éppen az Európai Unióhoz csatlakozás kapcsán - ugyanerre a sorsra jutnak. De szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy más határok tartósan, több éven ke402