Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004
kai, amelyek a sok országban élő magyarság kapcsolatrendszerével, kohéziójának erősítésével, valamint az európai integrációs folyamat legújabb fejleményeivel függnek össze. Az elmúlt hetek-hónapok mindennapos témája volt például a délvidéki magyarok személyes biztonsága, a státustörvény végrehajtása, a kisebbségi magyarság politikai egységének, az autonómiának, és most a kettős állampolgárság ügyében sorra kerülő népszavazásnak a kérdése. Bőven van tehát miről tárgyalni. Magyarországnak az Európai Unió tagjává válása alapvető változásokat hozott. Bízhatunk benne, hogy e változások segítenek magyarságunk rekonstrukciójában is. 1990 óta a magyar külpolitika meghatározó eleme egyrészről az euro-atlanti integráció, másrészről a régió stabilitását szolgáló szomszédsági politika, és harmadrészt a határainkon túl élő magyarok sorsával való törődés. Az utóbbit tekintve igen fontos elv, hogy a hazai döntések és támogatások a magyar kisebbségek érdekeivel és döntéseivel harmóniában alakuljanak, és természetesen a magyar politikának figyelembe kell vennie a szomszédos országok érdekeit, jogait, azokkal baráti együttműködésben kell cselekedni. Egészében véve ez a politika sikeres volt. Jelentős előrelépésnek örvendhetünk a határon túli magyarság nyelvhasználatának, anyanyelven történő iskoláztatási lehetőségeinek, sajtójának, kultúrájának, emberi jogainak érvényesülése, valamint állampolgári és egyházi tulajdonainak restitúciós ügyeiben. Korszakos jelentőségű volt a státustörvény elfogadása. Az ennek nyomán folyósított támogatások már éreztetik kedvező hatásukat. Vannak azonban olyan problémák, amelyekben csak hosszas és összehangolt erőfeszítések eredményeként érhetők el kedvező változások. Ilyen a kisebbségi magyarság számának csökkenése, az elvándorlás, a magyarság egészét elérő demográfiai krízis. Ezek külön-külön is önálló stratégiát igényelnének, az együttgondolkodás és a cselekvési terv kialakításának kerete talán éppen a MAErt is lehetne. A határokon túli magyarság ügyeit jól szolgálják az euro-régiók. Ezek az unión kívüli államokba is átnyúlva a magyarság számára is új lehetőségeket kínálnak; segítik a magyar közösségek szerves egységeinek építését. A magyar külpolitika fontos eredménye, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unió joggyakorlatának a részévé erősödhet. A magyar kisebbségek javát is szolgálja, hogy Románia és Horvátország számára a tagság egyre beláthatóbb közelségbe kerül. Magyarország és a magyar nemzet - alapvető érdekeként támogatja a régió államainak integrációs törekvéseit. Számolnunk kell azonban azzal, hogy vannak, akik számára ez majd csak hosszú távon valósul meg. Nekünk addig is választ kell találnunk az ilyen országokban élő sok százezernyi magyar problémájára. Számukra a kapcsolattartás akkor is nehéz, ha gyorsan és díjtalanul juthatnak magyar vízumhoz. Hogy ez még müködőképesebb legyen, szükség van új konzulátusok nyitására is. 398