Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

kai, amelyek a sok országban élő magyarság kapcsolatrendszerével, kohéziójának erősítésével, valamint az európai integrációs folyamat legújabb fejleményeivel függnek össze. Az elmúlt hetek-hónapok mindennapos témája volt például a délvidéki magyarok személyes biztonsága, a státustörvény végrehajtása, a kisebbségi ma­gyarság politikai egységének, az autonómiának, és most a kettős állampolgárság ügyében sorra kerülő népszavazásnak a kérdése. Bőven van tehát miről tárgyalni. Magyarországnak az Európai Unió tagjává válása alapvető változásokat hozott. Bízhatunk benne, hogy e változások segítenek magyarságunk re­konstrukciójában is. 1990 óta a magyar külpolitika meghatározó eleme egyrészről az euro-atlanti integráció, másrészről a régió stabilitását szolgáló szomszédsági politika, és harmadrészt a határainkon túl élő magyarok sorsával való törődés. Az utóbbit tekintve igen fontos elv, hogy a hazai döntések és támogatások a magyar kisebbségek érdekeivel és döntéseivel harmóniában alakuljanak, és természetesen a magyar politikának figyelembe kell vennie a szomszédos országok érdekeit, jogait, azokkal baráti együttműködésben kell cselekedni. Egészében véve ez a politika sikeres volt. Jelentős előrelépésnek ör­vendhetünk a határon túli magyarság nyelvhasználatának, anyanyelven történő iskoláztatási lehetőségeinek, sajtójának, kultúrájának, emberi jogainak érvényesü­lése, valamint állampolgári és egyházi tulajdonainak restitúciós ügyeiben. Kor­szakos jelentőségű volt a státustörvény elfogadása. Az ennek nyomán folyósított támogatások már éreztetik kedvező hatásukat. Vannak azonban olyan problémák, amelyekben csak hosszas és össze­hangolt erőfeszítések eredményeként érhetők el kedvező változások. Ilyen a ki­sebbségi magyarság számának csökkenése, az elvándorlás, a magyarság egészét elérő demográfiai krízis. Ezek külön-külön is önálló stratégiát igényelnének, az együttgondolkodás és a cselekvési terv kialakításának kerete talán éppen a MAErt is lehetne. A határokon túli magyarság ügyeit jól szolgálják az euro-régiók. Ezek az unión kívüli államokba is átnyúlva a magyarság számára is új lehetőségeket kí­nálnak; segítik a magyar közösségek szerves egységeinek építését. A magyar külpolitika fontos eredménye, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unió joggyakorlatának a részévé erősödhet. A magyar kisebbségek javát is szolgálja, hogy Románia és Horvátország számára a tagság egyre beláthatóbb közelségbe kerül. Magyarország és a magyar nemzet - alapvető érdekeként támogatja a régió államainak integrációs törekvé­seit. Számolnunk kell azonban azzal, hogy vannak, akik számára ez majd csak hosszú távon valósul meg. Nekünk addig is választ kell találnunk az ilyen orszá­gokban élő sok százezernyi magyar problémájára. Számukra a kapcsolattartás akkor is nehéz, ha gyorsan és díjtalanul juthatnak magyar vízumhoz. Hogy ez még müködőképesebb legyen, szükség van új konzulátusok nyitására is. 398

Next

/
Thumbnails
Contents