Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004
szág immár az Európai Unió tagjaként is munkálkodhat állampolgárai életminőségének további javításán, európai felzárkóztatásán. Tudatában vagyunk annak is, hogy megnövekedtek lehetőségeink a térségünk nemzetközi súlyának növelésére, a velünk szomszédos országok lakóinak folyamatos segítésére, legyen bár szó politikai, gazdasági, fejlesztési, vagy karitatív szociális együttműködésről. Felelősségteljes büszkeséget érzünk, amikor megállapíthatjuk: Magyarország mind belpolitikai eredményei, mind európai ismételt beilleszkedése, mind regionális szomszédsági és kisebbségi politikája folytán komoly stabilizáló tényező a térségünkben. Ezért segítette és segíti továbbra is a térség államait annak érdekében, hogy hozzánk hasonlóan valós európai perspektívát kapjanak társadalmuk transzformációjához. E helyütt szeretném megkülönböztetett tisztelettel kiemelni: nagyra értékeljük a Rend bővülő nemzetközi tevékenységét, amellyel segít mindenütt, ahol a szükségé az első szó. Szinte pótolhatatlan az a gyorsaság, amellyel a nemzetközi válsággócokban a szenvedés, a kilátástalanság enyhítése érdekében munkálkodik. A társadalmi szolidaritás konkrét megnyilvánulásait érzékelő magyar közvélemény bizalommal és hálával őrzi a Rend, általa a Magyar Máltai Szövetség és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megannyi hősies helytállását. Nem feledjük az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk leverését követően a forradalmáraink menekítését, majd a menekülteknek nyújtott segítséget a „Pro Hungaria" akcióban. Nem feledjük, hogy ebben az akcióban Fenséged kiemelkedő személyes érdemeket szerzett. Nem feledjük a Szeretetszolgálat helytállását 1989-ben, amikor NDK-s polgárok tízezrei érkeztek hazánkba, s tőlünk magyaroktól remélték a nyugati szabadság útjának megnyitását. Nem feledjük a kárpátaljai, erdélyi, szlavóniai, vajdasági magyar kisebbségeket segítő, Délen tragikus körülmények között háborúkból is mentő önzetlen, bátor, gondoskodó munkájukat. Ismerem magyarországi tevékenységük tiszteletet parancsoló adatait: adományozási akcióik évente százezreket értek el, s több száz millió forintos értéket képviseltek. Ugyanez mondható el az intézményeinknek nyújtott adományokról, amelyeknek éves értéke az egymilliárd forinthoz közelít. Társadalmunk kollektív emlékezete is számon tartja a természeti katasztrófák, így legutóbb a tiszai árvíz károsultjainak megsegítését. Az Önök mottója valóban tisztán cseng, mely szerint az adomány olyan ajándék, amelyet azért kapnak, hogy tovább adhassák. Az adományok mögött megszámlálhatatlan intézmény, vállalat, vállalkozó és magánember áldozatvállaló adakozása és sok ezer jó szándékú ember szolgáló, szervező és gyűjtő munkája áll. Ezért e helyütt is köszönetemet fejezem ki Önnek, Rendjének, a Magyar Máltai Szövetségnek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak és minden adakozónak. Szeretném felidézni Kozma Imre atya megindító hitvallását, mely szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a testvéri szeretetben gyökerező szolidaritást képvi305