Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004
Magyarország és Mexikó történelme sok rokon vonást mutat. Mindkét országnak volt alkalma megtapasztalni az idegen elnyomást, a közvetett és közvetlen politikai és gazdasági függést, a belügyekbe való önkényes külső beavatkozást. Önkényuralmi rendszerektől sem mentes országaink történelme. E tapasztalatokból ered közös elkötelezettségünk a demokrácia, a jogállamiság alapelveinek megszilárdítása és következetes védelme iránt. Magyarország és Mexikó kapcsolatai egyedülállóak az amerikai kontinens viszonylatában. Magyarország még az Osztrák-Magyar Monarchia egyenrangú tagjaként alakított ki kapcsolatokat Mexikóval. Hazánk a Monarchia széthullása utáni rendkívül nehéz helyzetében is nyomban a kapcsolatok felvételére törekedett Mexikóval. Sajnos, a második világégés viharai ellentétes oldalra sodortak minket. Ez az addig fennálló fejlődő kapcsolataink megszakadásához vezetett. A hidegháborús világrend szorításában több mint harminc évet kellett vámunk arra, hogy kapcsolataink feléledjenek. Együttműködésünk a Magyarországon lezajlott rendszerváltozás után vált különösen intenzívvé. Az ezerszínű mexikói táj egzotikus szépsége, és a múlt emlékei, az azték és a maja kultúra nyomainak hallgatag monumentalitása és a koloniális építészet barokk varázsa megihlette az európai írókat, művészeket. Ez alól mi magyarok sem vagyunk kivételek. A múlt század nagy magyar regényírója, Passuth László „Esőisten siratja Mexikót" című máig legnépszerűbb regényében megragadó képet tár elénk a spanyol és az azték, és ezen keresztül az európai és az amerikai kultúra találkozásának drámai eseményeiről; a regény méltán népszerű a magyar és a spanyol nyelvű olvasóközönség körében. A mexikói irodalom is megtalálta az utat a magyar olvasók szívéhez. Hazánkban is jól ismert Octavio Paz, Mexikó Nobel-díjas írója, kinek alkotásait jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállítás mutatja be; és nem feledkezhetünk meg Carlos Fuentes-ről, akinek írói munkásságát a magyar könyvrajongók szintén nagyra értékelik. Népeinkben a kormányoktól függetlenül is érdeklődés ébredt a másik kultúrájának, életének megismerése iránt. Tavaly a rangos Guadalajarai Májusi Fesztivál díszvendége hazánk volt, mely magyar művészek egész kis seregszemléjét tette lehetővé. Mindig örömünkre szolgál, ha Magyarországon üdvözölhetjük a mexikói irodalom, képzőművészet, zene és filmművészet alkotásait. Évtizedes hagyományokra tekint vissza ösztöndíjas diákjaink és oktatóink cseréje, kik hazájukba visszatérve a két nép kapcsolatépítésének leglelkesebb előmozdítói. Hálásak vagyunk a mexikói népnek és hatóságainak, amiért létrehozták és gondozzák a magyar szabadságküzdelmek mexikói emlékhelyeit. Tárgyalásaink során az a kölcsönös meggyőződés alakulhatott ki bennünk, hogy országainkban megszilárdultak a demokratikus intézmények, melyek további erősítése mindkét államban töretlen politikai akarat. Gazdaságaink fejlődési pályán állnak, mely elismerést vált ki regionális és más nemzetközi partnereink részéről. Elismeréssel adózunk Mexikó és az Európai Unió együttműködése iránt. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a kooperáció még további kölcsönös 302