Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2003

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2003

fából vaskarika. Ezt előbb-utóbb meg kell tudnunk értetni partnereinkkel is, hogy ők is belássák. Végezetül a magyarigazolványról szeretnék szólni. Nagyon sokunkon a meghatódottság vett erőt, amikor először vehettünk részt a parlamentben magyar­igazolvány átadásán. Akkor is azt mondtuk, és én most is azt mondanám, hogy meg kell őrizni a magyarigazolvány hitelét, méltóságát a kulturális és nyelvi nemzeti identitástudat erősítése érdekében, és legalábbis a támogatási rendszer elemei többségének - nem állítom, hogy minden támogatási formának - kapcso­lódnia kell a magyarigazolványhoz. Személyes tapasztalataim szerint a magyar­igazolvány ma már egyfajta ereklye is, bizonyos értelemben a személyes identi­tástudat kifejezésének egyik rendkívül szép és fontos formája, amellett hogy azt hiszem - és hihetjük sokan -, valóban jól szolgálja a kulturális és a nyelvi identi­tás erősítését, a kohéziót a magyar közösségek között, s azt, hogy a határon túli magyarok jól érezzék magukat szülőföldjükön. Ezt mondtam külföldi látogatása­im során minden partneremnek: magyarként jól érezzék magukat ott, ahol van­nak. És ebben van szerepe a magyarigazolványnak; nem volna szabad lebecsülni ebből a szempontból a jelentőségét. Úgy gondolom, hogy amikor a magyar politikai erők, a kormány, a par­lament képviselői, a külügyminiszter, a Konvent tagjai erőfeszítéseket tesznek szerte a világban és konkrétan a Konventben a kisebbségi jog megfelelő, árnyalt és hatékony védelme érdekében, hogy az jogi értelemben is bekerüljön az európai architektúrába, akkor nem volna jó olyan módosított belső törvényt alkotni, amely nem erősíti, hanem valójában gyengíti, netán alulmúlja ezt a törekvésünket. Meg­győződésem, hogy mindenkinek ennek éppen a fordítottja a célja, az, hogy a külföldön élő magyarságnak olyan védelmet vagy erősítést biztosítsunk, amelyet a törvény eredeti szándéka szerint valamennyien el akartunk érni. Bízom benne, hogy a mai értekezlet résztvevői a nézetek, a meggyőződések koordinálásával, harmonizálásával képesek lesznek érdemben részt venni egy lehetőség szerint optimális szövegváltozat előkészítésében. Ehhez kívánok min­denkinek türelmet és nagy bölcsességet! Köszönöm, hogy meghallgattak. 258

Next

/
Thumbnails
Contents