Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2003

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2003

találja a magyarság a boldogulását ott, ahol él. Hiszek abban, hogy az a jó, ha mindenki ott tud jól boldogulni, ahol az ő szülőföldje van. Tudom, hogy ez az, ami nagy lelki erőt, következetes gondolkodásmódot és gyakorlatias cselekedeteket igényel. Mégis azt mondom, nekünk ebben kell összefognunk. Abban, hogy a Magyarországon élő magyaroknak az a kötelessége, hogy segítse a határon túl élő magyarság magyarságának a megőrzését, a nyelv ápolását, a kultúra müvelését. Azoknak az épületeknek a felújítását, ápolását, fenntartását, amelyek valamilyen módon szimbolizálják történelmünket. Szimbolizálják azt, ami az elmúlt évszázadokban volt. Ehhez én partner vagyok, a nemzeti közép kormánya erre vállalkozik, ebben számíthattok rám. Ebben szeretnék több segítséget adni, többet, mint amit az elmúlt hónapokban, vagy akár amit az elmúlt években sikerült. Csak abban hiszek, hogy abban a világban, ahol élünk, mi szomszédos országok egymásra vagyunk utalva. Számomra felemelő pillanat, hogy az RMDSZ kongresszusán egyszerre itt van a román és a magyar miniszterelnök. Ez egy más gondolkodás jele, amely már korábban elkezdődött, de most manifesztálódik. Ezért külön köszönöm, hogy eljöttél és itt vagy köztünk. Az, hogy én itt vagyok, természetes dolog; de ugyanígy természetesnek kell lennie annak, hogy jelen vagy az RMDSZ kongresszusán. Hadd szóljak néhány szót a fiatalokhoz és a fiatalokról! Nyilvánvaló arról szólni, tud-e Románia a magyar fiatalság számára itt Erdélyben szép jövőt biztosítani, és tud-e ehhez Magyarország megfelelő segítséget és támogatást adni. Fontos, hogy a magyar fiatalság itt jól érezze magát, hogy jó neki itt, hogy prosperál az ország, hogy fejlődés van, hogy ápolhatja saját nyelvét és kultúráját, és ugyanakkor jól él együtt a románokkal, jól él együtt azokkal, akikkel együtt van így vagy úgy, a történelem ilyen vagy olyan viharában sok-sok ideje már. Azon múlik a dolog, hogy a fiataloknak iskoláik legyenek, egyetemük legyen; legyen lehetőségük arra, hogy járják a világot; legyen belső késztetésük, hogy visszatérjenek ide. Mi ezt szeretnénk segíteni. Ezért gondolom, hogy minden alkalmat meg kell ragadni, ami segíti ennek a régiónak, ennek a térségnek az együttműködését, mert ez a magyarság érdeke, és ez ennek a térségnek is az érdeke. Ezért mondhatom örömmel, hogy mielőtt a kongresszusra jöttem volna, volt egy négyszemközti beszélgetésem Nastase úrral, s abban egyeztünk meg, hogy közösen prezentáljuk azt a javaslatot az Európai Uniónak, hogy épüljön meg a négyes korridor, vagyis a Budapest-Bukarest közötti autópálya. Meg fogjuk tenni azokat a lépéseket közös levél formájában Prodi elnök úrhoz, és együttesen egy személyes beszélgetés során Athénban - ahol Magyarország aláírja az uniós szerződést -, amiben jelezzük, hogy ilyen szándékunk van, és ehhez kérünk megfelelő segítséget. Hogy hogyan prosperál gazdasági értelemben Erdély, hogyan él az a népesség, aki itt van, az meghatározó a fiatalság jövőképe szempontjából. Ők 212