Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2003

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2003

8. Kinyilvánítjuk elkötelezettségünket a V-4 országok együttműködésének a jelenlegi formában való folytatására az Európai Unióhoz való csatlakozást követően is. Úgy ítéljük meg, hogy a V-4 együttműködés a közép-európai térség fontos stabilizáló tényezője. Készségünket fejezzük ki a más országokkal való együttműködésre. A résztvevők megállapodása szerint a következő ülésünket a Cseh Köztársaságban Prágában tartjuk. Január 13. Dr. MEDGYESSY PÉTER MINISZTERELNÖK BESZÉDE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN A DON-KANYARBAN ELESETT MAGYAR KATONÁK EMLÉKÉRE RENDEZETT KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSAKOR Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Barátaim! Köszönöm a megtisztelő felkérést a Don-kanyarban történtekről szóló kiállítás megnyitására. Különösen örülök az alkalomnak, mert úgy vélem, nyilvánosan is beszélnünk kell a 60 esztendővel ezelőtt történtekről. Emlékezni kötelességünk - közös múltunk minden részével szembe kell néznünk. A Don-kanyarban elpusztult több mint ötvenezer katona értelmetlen és szomorú halála a nemzet közös vesztesége. Felelősség és együttérzés - ez a múlt üzenete a ma számára. Felelősséget érzek gyermekeink és unokáink, a felnövekvő generációk iránt. Együtt kell megismernünk és bemutatnunk a múltat. A közös múltról szóló őszinte beszéd óvhat meg attól minket, hogy elkövessük ugyanazokat a bűnöket, hibákat. A nemzet múltjával való szembenézés lehet a biztosíték arra, hogy ilyen tragédiák ne történjenek meg újra. Az emlékezés a mi felelősségünk, mert napról napra egyre kevesebb olyan ember él közöttünk, aki a saját emlékeivel segíthetné a közös emlékezést. Egyre kevesebben vannak, akik mesélhetnek az unokáknak és segíthetik, hogy megértsék, mi és hogyan történt akkor. Mi szülök, nagyszülők és a gyermekeink, unokáink együtt vagyunk felelősek azért, hogy ebben az országban soha többé ne lehessen olyan politika, amely egy rossz ügy szolgálójaként a halálba küldi magyar honfitársainkat. Szerencsés korszakban élünk. Ma már nincsenek újabb hadiárvák. Nincsen több háborús szenvedés és áldozat. 1942-1943 tele csaknem százezer fiatal magyar férfinak, katonának és munkaszolgálatosnak, tisztnek és honvédnek a szenvedést, a rettegést, és - sajnos - a pusztulást hozta. A mai nap hidegénél jóval zordabb körülmények között, a pusztulás biztos tudatában, ezek a fiatal emberek sokszor a fizikai kínoknál is nagyobb lelki szenvedést éltek át. Tisztában voltak azzal, hogy soha nem látják 207