Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

December 13. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA - a szóvivője útján ­MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA KÜLÜGYMINISZTERÉNEK TELEFONON TÖRTÉNT MEGBESZÉLÉSÉRŐL Dr. Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter 2001. december 13-án telefonon történt megbeszélésük alkalmával megállapod­tak, hogy dr. Orbán Viktor miniszterelnök javaslata alapján Magyarország kor­mányfője és Románia kormányfője személyes megbízottai folyatják a kétoldalú tárgyalásokat a Magyarország határain kívül élő magyarokra vonatkozó kedvez­ménytörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről. A magyar kormányfő sze­mélyes megbízottja Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár Bukarestben találkozik partnerével. A külügyminiszterek arról is megállapodtak, hogy az Európai Unió Laekenban sorra kerülő csúcstalálkozója alkalmával a két kormányfő kétoldalú rövid megbeszélésére is sor kerül. A magyar fél megítélése szerint a miniszterelnöki levélváltások, a kül­ügyminiszterek személyes találkozói és telefonbeszélgetése nyomán érdemi hala­dás történt és tovább erősödött annak lehetősége, hogy létrejöjjön a megállapodás a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről. December 14. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NYILATKOZATA - Körösi Csaba helyettes államtitkár útján ­AZ ABM-EGYEZMÉNYNEK AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK RÉSZÉRŐL TÖRTÉNT FELMONDÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A rakétavédelmi rendszerekről szóló szerződés (ABM-szerződés) egyol­dalú felmondásának magyar támogatása nem új magyar állásfoglalás, hanem az utóbbi egy év folyamatos konzultációin alapul. Méltányoltuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok kikérte a szövetségesei és partnerei véleményét. Magyarország megértette és jogosnak találta az amerikai aggodalmakat, ezért támogatja a na­gyobb biztonság érdekében tett lépéseket. Az ABM-szerződés a hidegháború idején harminc évvel ezelőtt volt a nemzetközi biztonsági rendszer egyik alapköve; abból indult ki, hogy a Szovjet­uniót és az Amerikai Egyesült Államokat kölcsönösen védtelenné teszi rakétatá­madással szemben (elrettentés). Ma azonban Oroszország és az USA nem ellenségek; a fő veszély máshonnan fenyeget. Mivel az ABM-szerződés tiltja az 366

Next

/
Thumbnails
Contents