Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

sebbség identitása megőrzésében az oktatás és a kultúra területén, valamint az ezt elősegítő más területeken az anyaország részéről nyújtandó támogatás indokolt­ságát. A magyarokról szóló törvényben rögzített kedvezmények túlnyomórészt Magyarország területén vehetők igénybe. A határon túl élő magyar kisebbségi közösségek tagjai Magyarországon kívül alapítványokon keresztül igényelhetnek támogatásokat, melyek kizárólag a kultúra és az oktatás területét érinti, és céljuk egyértelműen a nyelvi és kulturális identitás megőrzése. Ezt a régóta megvalósuló támogatási formát a szomszédos országok részéről soha nem kérdőjelezték meg. Az elmúlt évtizedben ez a tágabb térségünkben is érvényesülő gyakorlat nem idé­zett elő semmilyen vitát. A magyar törvény nem szán semmilyen kvázi-hivatalos funkciót a szom­szédos államokban működő magyar kisebbségi szervezeteknek. A magyar kor­mány a végrehajtási rendeletek megalkotásában figyelembe fogja venni az ET Velencei Bizottsága erre vonatkozó fontos következtetéseit. Ami a magyar-szlovák alapszerződést illeti, a magyar álláspont hangsú­lyozza, hogy a kisebbségek védelmében az alapszerződésnek és a magyar törvény szabályozásának tárgya és célja különböző; hiszen az alapszerződés azokat a sza­bályozásokat tartalmazza, amelyeket a két ország a határain belül élő kisebbsége­ikre vonatkozóan vállalt. A Velencei Bizottság elemzése alapján a magyar törvényt nem kell mó­dosítani. A Bizottság következtetéseit a magyar kormány figyelembe veszi a vég­rehajtási rendeletek megalkotásánál. A magyar kormány emlékeztet arra, hogy a Velencei Bizottság kilenc hasonló európai jogszabály - köztük a szlovák jogsza­bály - átfogó elemzését végezte el. A jelentéséből is kitűnik, hogy a szlovák jog­szabály a kedvezmények nyújtása tekintetében, így a gazdasági jogok terén is, tovább megy a magyar törvényben foglaltaknál, emellett rendelkezik szlovákiga­zolvány kiadásáról is a külföldön élő szlovákok számára. Jogszabályaikkal kap­csolatban a szomszédos országok más államok - így Magyarország - képviselői­vel és nemzetközi szervezetekkel konzultációkat nem folytattak, és a magyar fél számára tájékoztatást sem adtak. Magyarország Európában kilencedik országként fogadott el ilyen jogi szabályozást. A magyar kormány ismételten megerősíti, hogy kész folytatni a konzul­tációkat a szomszédos államokkal. A felajánlott konzultációk és a közeli napok­ban a szlovák féllel sorra kerülő megbeszélések a végrehajtás gyakorlati mó­dozatait fogják vizsgálni, figyelembe véve a Velencei Bizottság megállapításait, annak érdekében, hogy tisztázódjanak a szomszédos országok részéről felmerült 339

Next

/
Thumbnails
Contents