Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001
Eltökélten hisszük, hogy amikor a nemzetközi közösség fellép a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezzel összefüggő intolerancia ellen, akkor átfogó módon és az emberi jogok összefüggésében kell eljárnia. E tekintetben csakis akkor számíthatunk sikerre, ha erőfeszítéseink homlokterében a nemzetközi normák és gyakorlatok nemzeti megvalósítása, az államok közötti fokozott együttműködés, és a nemzetközi okmányokban lefektetett értékek ismételt megerősítése áll. Magyarország úgy tekint erre a konferenciára, mint egyedülálló alkalomra a rasszizmus és az azzal kapcsolatos intolerancia elleni állandó harcban arra, hogy specifikus és konkrét lépéseket dolgozzunk ki egy globális stratégia kialakításában. Ebben az összefüggésben ítélünk el minden rasszista cselekményt, függetlenül attól, hogy az hol történik. Továbbá készek és hajlandók vagyunk arra, hogy a legteljesebb mértékben fellépjünk a rasszizmus ördögi jelenségei ellen. * Egy itt napirenden lévő másik témakörről szólva hangsúlyozni kívánom: Magyarország rendkívül fontosnak tartja, hogy az államok által vállalt kötelezettségeket számon kérjék és ellenőrizzék. Egyetértünk azzal a nézettel, miszerint a nemzetközi kötelezettségek végrehajtása az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy biztosítsuk: az államok jogrendszerei és gyakorlatai nem diszkriminatív jellegűek. A nemzetközi normák és előírások hatékony végrehajtása és ellenőrzése mellett konferenciánknak az oktatásra mint az intolerancia elleni hatékony ellenszerre kell összpontosítania a figyelmét. * A kisebbségi jogok ügye többé nem az államok belügye. A nemzetközi közösség jogos felelőssége és erkölcsi kötelessége, hogy felszólítsa az államokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartására. Az elmúlt évtized nagy nemzetközi válságai meggyőzően bizonyították, hogy a kisebbségi jogok megtagadása egész térségek stabilitását aláaknázhatja, és komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Be kell látni, hogy a kisebbségek nemzetközi védelme terén elért előrehaladás az egyik kulcsa annak, hogy az emberi jogokat még relevánsabbá tegyük korunkban. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kisebbségek - ha lehetőségük van identitásuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére, ha nem részesítik őket hátrányos megkülönböztetésben sem kollektíven sem egyénenként, ha megszorítás nélkül használhatják nyelvüket, ha élvezhetik a saját kultúrájukat és szabadon gyakorolhatják vallásukat - békében és harmóniában élnek más közösségekkel. 292