Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001
a törvénnyel kapcsolatos kérdésekkel. A magyar félnek meggyőződése, hogy a két külügyminiszter közötti eddigi levélváltások megteremtették az alapot ahhoz, hogy mielőbb érdemi konzultációra kerülhessen sor a törvénnyel kapcsolatos román felvetések tisztázására. Július 6. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA - a szóvivője útján A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERÉNEK ROMÁNIA KÜLÜGYMINISZTERÉHEZ ÍRT LEVELE TARTALMÁRÓL Dr. Martonyi János külügyminiszter Mircea Geoana román külügyminiszterhez írt - Románia külügyminiszterének július 3-i válaszlevelére reagáló újabb levelében ismét megerősítette azt a meggyőződését, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésekben a közös európai értékeken alapuló párbeszéd képes eloszlatni a nézeteltéréseket. Aláhúzta a magyar fél nyitottságát a törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is érintő magas szintű eszmecserére, és ismét szorgalmazta a Kormányközi Vegyes Bizottság és szakbizottságai - kiemelten a kisebbségi szakbizottság - mielőbbi összehívását és időpontjának meghatározását. Kifejezte készségét néhány napon belül Bukarestbe utazni a törvény alkalmazásával kapcsolatos, illetve egyéb napirenden lévő kérdések külügyminiszteri találkozó keretében való áttekintésére. Martonyi János külügyminiszter nyugtázta a román félnek az érdemi párbeszédre és a vegyes bizottsági rendszer munkájának felújítására való készsége kifejezésre juttatását Románia külügyminiszterének július 3-i válaszlevelében. Rámutatott, hogy a legutóbbi hetek megnyilatkozásai igazolták a magyar fél azon álláspontját, miszerint a törvény összhangban áll Magyarország Európai Megállapodásával és az európai kisebbségvédelmi egyezményekkel. A magyar külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a törvény kidolgozásakor a kormányt a multikulturális közép-európai társadalmak fenntartásának közös érdekével és felelősségével összhangban a magyar nemzeti kisebbség identitásának a megőrzése, szülőföldjükön való maradásuk elősegítése vezette. Ismételten leszögezte, hogy nemzetközi jogi dokumentumok alapján a kisebbségi identitás megőrzése érdekében tett intézkedések nem képeznek diszkriminációt, hiszen azok éppen a kisebbségi és a többségi lakosság közötti valódi egyenlőség megteremtéséhez járulnak hozzá. Ismételten hangsúlyozta, hogy a törvény alapján a magyar hatóságok szomszédos ország területén nem fejtenek ki hatósági tevékenységet, így a törvénynek nincs területen kívüli hatálya. 262
