Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

kormányzatának korábban tett azt a javaslatot, miszerint a magyar fél a lehető legrövidebb időn belül kész szakértői szintű konzultációra a szlovák féllel. Azzal a szlovák feltételezéssel kapcsolatban, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárainak szentelt fokozott figyelem a Magyarországon élő nemzetiségek jogos igényei kielégítésének a kárára lenne, az államtitkár kifejtette, hogy a magyar kormány kisebbségi kérdésekben nem fogadja el a reciprocitást, mivel minden kisebbségnek más-más a struktúrája, a sajátos problémáit és igényeit önmagukhoz viszonyítva kell vizsgálni. Magyarország nemzetiségi politikája demokratikus, ezzel összhangban fontosnak tartja, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek minél több támogatást kapjanak. A kormány ebben számít Szlovákia részvételére is. A június 14-i diplomáciai esemény: 2001. június 14-én a Külügyminisztériumba kérették a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövetét, akinek átadták a Magyar Köztársaság Aide Memoire-ját, válaszul a június 7-én Szlovákia fővárosában a magyar nagykövetnek „A szomszédos államokban élő magyarokról" készülő magyar törvény kapcsán átadott szlovák Aide Memoire-ra.. Az emlékeztetőben egyebek között leszögezték: Magyarországot a térség stabilitásának fenntartása iránti felelősség vezette, amikor úgy döntött, hogy - hasonlóan több szomszédos ország, így Szlovákia gyakorlatához - maga is kidolgoz egy törvényt az ország határain kívül nemzeti kisebbségben élő magyarok identitása megőrzésének segítésére. A nemzeti kisebbségek identitásának megőrzése, szülőföldjükön boldogulása, a multikulturális közép-európai társadalmak fennmaradása közös érdek. A készülő törvény nincs ellentétben a nemzetközi jog elveivel; éppen a nemzetközi jog, az emberi jogok és a kisebbségi jogok utóbbi évtizedbeli fejlődése tette lehetővé elméleti megalapozását. A kisebbségi identitás megőrzésének elősegítése nem jelent diszkriminációt, hanem a kisebbségi és a többségi lakosság közötti valódi egyenlőség megteremtéséhez járul hozzá, erősítve ezzel az állampolgárság szerinti állam törekvéseit. A tervezett törvény nem etnikai elven nyugszik, hanem az identitás szabad megválasztásának és vállalásának elvén; nem helyez kilátásba hatósági cselekményeket a magyar joghatóságon kívül, így nincs területen kívüli hatálya; nem vezet be más jogviszonyt, mint amit a szlovák hasonló törvény a Szlovákia határain kívül élő szlovákok számára létrehoz; sem szervezeti, sem anyagi forrásokat nem von el a magyarországi kisebbségek kormányzati támogatásától, amellett a 254