Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

Magyarország számára az 1956-os háttérből fakadóan kötelesség és egyben biztonsági érdek, hogy támogassa a NATO további bővítését a tagságra leginkább kész és felkészült országok meghívása révén. Célunk, hogy 2002-ben Prágában döntés szülessen a NATO bővítési folyamatáról. Ennek valóra válásához a NATO-nak jó előre el kell kezdenie a felkészülést; hiszen a bővítés elsősorban nem arról szól, hogy egy harmadik fél mit szól hozzá, hanem hogy mi magunk és a tagjelölt országok valóban felkészültek-e, illetve hogy milyen hatással jár ez a transz-atlanti viszonyra, mely meghatározza mindannyiunk biztonságát. A NATO-EU kapcsolatok további fejlődése a szövetség fokozott összetartását és a transz-atlanti kapcsolatrendszer megerősödését kell jelentse. A Délkelet-Európával kapcsolatban folytatott biztonságpolitikai együttműködés jól példázza és bizonyítja, hogy a két szervezet a jó úton halad előre. Történelmi fontosságúnak tekintjük e szempontból, hogy Budapest a helyszíne az Eszak-Atlanti Tanács és az EU Altalános Ügyek Tanácsa miniszteri szintű első találkozójának. A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése az egyik legkomolyabb kihívás, mellyel az új évezred kezdetén a szövetségnek szembe kell néznie. A hidegháborúnak a kölcsönös sebezhetőségen alapult logikája nem ad kielégítő választ a holnap kihívásaira. Ezért fontos, hogy közösen dolgozzuk ki az új realitások által megkívánt új megoldások. Minden jelentős védelmi programnak feladata, hogy egyszerre erősítse a biztonságot és az amerikai-európai szövetséget. A NATO közös katonai képességeinek fejlesztésében és a proliferáció akadályozásában ezt a jól bevált párhuzamos megközelítést kell alkalmazni. A firenzei találkozó óta jelentős előrelépés történt az Oroszországgal való kapcsolatok kiépítésében. A NATO-nak pragmatikusan, a közös érdekek alapján, együtt kell működnie az Oroszországi Föderációval. Mindemellett azonban látni kell, hogy kettőn áll a vásár. Oroszország számunkra nem ellenfél, hanem partner. Ezt az a tény bizonyítja, hogy megfelelő politikai akarattal hatékony együttműködést sikerült kialakítani számos területen, például Délkelet-Európában, valamint a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása terén. Oroszország folyamatosan erősíti európai kapcsolatait, melyek magukba foglalják az együttműködést a NATO európai tagjaival. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a kölcsönös függőség erősítésével tovább távolítsuk az európai kapcsolatrendszert a katonai dimenziótól. Ukrajnának a nyugat-európai integráció felé irányuló elkötelezettségének fenntartása a NATO kollektív érdeke. A szövetségnek segítenie kell az ukrajnai reformokat, még akkor is, ha ezek eredménye nem nyilvánvaló azonnal. Bármi247