Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

A külügyminiszterek megelégedéssel emlékeztettek arra, hogy az Euró­pai Unió Tanácsa nizzai ülésén a tagországok lezárták a Kormányközi Konferen­ciát, és ezzel az Európai Unió a maga részéről teljesítette a bővítés utolsó előfeltételét. Ezzel összefüggésben a külügyminiszterek egyhangúlag nagyra ér­tékelték azt, hogy a Tanács Nizzában leszögezte: az Európai Unió „2002 végétől készen fog állni arra, hogy üdvözölje a felkészült új tagállamokat annak remé­nyében, hogy azok részt vehetnek a következő európai parlamenti választáso­kon". A prágai találkozó résztvevőinek várakozásai szerint állampolgáraik már az EU új tagállamai polgáraiként vesznek részt a 2004. évi európai parlamenti vá­lasztásokon. A Bővítési Stratégiai Dokumentum, valamint az Európai Bizottság által kidolgozott és a Tanács által Nizzában jóváhagyott menetrend a csatlakozási folyamat egészét átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tette. Ebből a szempontból ki­emelkedően fontos, hogy a bővítési stratégia és a menetrend maradéktalanul megvalósuljon, mivel bármilyen késedelem a bővítési folyamat egészét veszé­lyeztetné. A külügyminiszterek úgy vélik, hogy a menetrend lehetőséget teremt arra, hogy a felkészült tagjelöltekkel a csatlakozási tárgyalások 2002 első felében lezárhatók legyenek. Ennek érdekében a külügyminiszterek megerősítik országaik elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy 2003. január l-jétől képesek eleget tenni a tagságból fakadó kötelezettségeiknek. A külügyminiszterek egyhangúlag szor­galmazzák a bővítési stratégia végrehajtását, az egyes tagjelölt országok egyéni elbírálásának és kezelésének alapvető elvével összhangban. A miniszterek hangot adtak azon várakozásuknak, hogy Göteborgban az Európai Unió Tanácsa újabb jelentős lendületet ad a bővítési folyamatnak azáltal, hogy pontosítja a csatlakozási folyamat minden egyes szakaszának időkeretét. Az Európai Tanács nizzai következtetéseivel összhangban a csatlakozási folyamat si­keres lezárásához szükséges útmutatást meg kell adni. A külügyminiszterek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a jövőben is folytatódjon a svéd elnökség alatt eddig elért haladás. Azzal a felké­réssel fordulnak az Európai Unió tagállamaihoz, hogy mielőbb alakítsák ki a személyek szabad áramlásával kapcsolatos közös álláspontot. A külügyminiszte­rek a csatlakozási tárgyalások alapelvével összhangban szorgalmazták, hogy a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatban olyan differenciált és rugalmas meg­közelítés szülessen, amely figyelembe veszi a tagállamok és a tagjelöltek gazda­sági, társadalmi és földrajzi adottságait az ezekre vonatkozó statisztikai adatok és tudományos elemzések alapján. A külügyminiszterek kiemelik annak jelentőségét is, hogy a soron következő belga elnökség alatt az érvényes közösségi joganyag alapján kezdődjenek meg az érdemi tárgyalások a mezőgazdasági fejezetről. 244

Next

/
Thumbnails
Contents