Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1999
I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 1999
helyzetben az egyetlen természetes szövetségese a pillanatnyilag vele szemben álló. de vele azonos érdekű német államszervezet. Országunk ezeréves története mind e feltevések helyességét igazolta; a Kárpátok térségében megmaradni - a keletről folyamatosan fenyegető veszéllyel szemben - csak a nyugattal szövetségben képes, de ha önmagát meg akarja őrizni, akkor a szemét mindeközben éberen rajta kell tartania a keleti irányon, hiszen nem zárkózhat el az onnan kisugárzó hatások elől. Ez a felismerés mindmáig érvényes. Igazolta az ország ellen intézett gyilkos mongol támadás, a török ellen osztrák szövetségben vívott százötven éven át tartó háború, igazolta az időleges szovjet térnyerés. Ugyancsak bebizonyosodott az is. hogy a nyugati szövetség, a kiegyensúlyozott szomszédpolitika, a keleti szomszédok irányában tudatosan vállalt európai híd szerep az egyetlen lehetőség, hogy a magyarság önmagát, földrajzi és történelmi helyzetéből eredő történeti önazonosságát képes legyen megőrizni, a mindenkori korszellemmel összhangban. Hangsúlyozom: e felismerés nem csak miénk, magyaroké. Osztoztak benne közös történelmünk hosszú századai során a többi kelet-közép-európai népek legmesszebbre látó fiai - lengyelek, csehek, szlovákok, románok, szlovének, észtek, lettek, litvánok, bolgárok -; miként osztoznak ma nemcsak e felismerésben. hanem a céltudatos cselekvésben is, hogy a demokratikus, az ember jogát tiszteletben tartó, jómódú Nagy-Európa egyenrangú és teljes jogú tagjává váljanak. Magyarország történelme során ez az egykor ösztönös felismerés tudatossá vált. Nem véletlen tehát, hogy Magyarország külpolitikája az egységesülő Európa tagságára törekszik, és ezzel egyidejűleg kész kiépíteni a baráti és egyenrangú gazdasági-politikai kapcsolatokat a tőle keletre eső országokkal, és létfontosságúnak érzi - önmaga és közvetlen szomszédai érdekében -, hogy a keleti határtérsége - mindenekelőtt Románia - az egyesült Európa biztonsági és gazdasági szervezetének tagja legyen; ugyanezért tulajdonít rendkívüli jelentőséget Ukrajna szuverenitásának is. Ennek a politikai egységnek a létrehozása, nyugati alapjának a megteremtése és keleti gazdasági-politikai határainak a biztosítása mind az egyesült Európához csatlakozni kívánó Közép-Európától, mind a már megalakult Európai Uniótól távlati gondolkodást, pontos és mérlegelt érdekleiismerést követel. Követel kölcsönös alkalmazkodást és kölcsönös áldozatokat a közösség érdekében, mert a kor színvonalán álló Közép-Európa nélkül - márpedig ezt ma csak a 163