Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

felhasználás értelmében a NATO-feladatokat végrehajtó repülőgépek átrepülhetnének a magyar légtéren. Az utóbbi napokban a szövetséges országokkal folytatott magas szintű tárgyalásokon - csakúgy, mint a NATO-ban lezajlott előkészítő és helyzetelemző viták során - felhívtuk partnereink figyelmét arra. hogy amennyiben a nemzetközi közösség erő alkalmazására kényszerül, fel kell készülni az esetleges jugoszláv katonai ellenlépések kivédésére is; ez különösen fontos a szomszédos országok, így Magyarország számára. A Magyar Köztársaság - mint a tartós rendezésben fokozottan érdekelt állam és mint a NATO jövendőbeli felelősségteljes tagja - erkölcsi és politikai kötelességének tartja, hogy elősegítse a válság mielőbbi és tartós rendezését; ezzel egyidejűleg igényt tart a NATO legszorosabb együttműködésére és garanciájára. A NATO főtitkára a magyar légtér használatára vonatkozó kéréssel egy időben levelet küldött Magyarország miniszterelnökének, amelyben megerősíti, hogy "A szövetségesek a lehető legnagyobb komolysággal tekintenének bármiféle, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság által valamely partner ország ellen intézett támadásra". A NATO visszatérően kifejezésre juttatta, hogy minden tagországának biztonsága elválaszthatatlanul kapcsolódik valamennyi európai partner országéhoz, a biztonságukhoz közvetlen és anyagi érdeke fűződik. E kifejezésre juttatott garancia mellett hasonlóan fontos annak hangsúlyozása, hogy a rövid időn belül taggá váló Magyarország már most szorosabb együttműködést folytat a NATO-val, mint tette azt a Partnerség a békéért - program idején. E sokrétű együttműködés és segítségnyújtás keretében az ország biztonságát érintő kérdésekben az eddigieknél is intenzívebb konzultációk folytak a napokban mind Brüsszelben, mind Magyarországon. Emlékeztetek egyben arra is, hogy a NATO-nak már tizennégy tagállama ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvünket, kifejezve ezzel, hogy Magyarországot szövetségesnek tekinti. Magyarország nemcsak a szomszédságánál fogva, hanem a vajdasági magyar nemzeti kisebbség helyzetéből adódóan is érdekelt a koszovói válság mielőbbi demokratikus rendezésében. Tartós megoldások a régióban csak úgy lehetségesek, ha gyökeret ver a demokrácia és a jogállamiság, szabadon érvényesülnek az emberi jogok és a kisebbségi jogok. A koszovói válság 240