Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

Mai világunkat aggasztó fejlemények jellemzik: véres konfliktusok, terrorista cselekmények, a szervezett bűnözés, az újra fellángoló etnikai gyűlölet, kísérletek a non-proliferációs rendszerek gyengítésére vagy megkerülésére, kábítószerekkel kapcsolatos problémák, a világ különböző részei között fennálló gazdasági és szociális fejlettségbeli nyugtalanító különbségek, a környezet állapotának romlása, demográfiai gondok, és számos egyéb globális természetű kérdés és dilemma. A küldetése során a jövőben valószínűleg elszenvedendő kudarcai ellenére is a világszervezet az erőfeszítéseknek a világméretű mozgósító középpontja marad, mely felkészíti az Egyesült Nemzetek népeit arra, hogy válaszoljanak a keletkező kihívásokra. E küldetés sikerének a biztosítása érdekében mindannyiunknak komoly és kitartó erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ismét erőt adjunk az ENSZ reformfolyamatának és megőrizzük annak lendületét. Nem szabad, hogy a nehézségek elbátortalanítsanak bennünket annak felkutatásában, szem előtt tartva azt és azon munkálkodva, ami kívánatos, lehetséges és megvalósítható. E szószékről is szeretnénk megismételni a világszervezet megerősítésének és a Biztonsági Tanács reformjának előmozdítása iránti elkötelezettségünket. Álláspontunk nem változott a Biztonsági Tanács tagjai létszámának növelését illetően; továbbra is szorgalmazzuk a Tanács kibővítését mind az állandó, mind a nem állandó tagok vonatkozásában, valamint támogatjuk többek közt - Németország és Japán felvételét az állandó tagok kategóriájába. Az ENSZ-reformokról szólva hozzáteszem: a szervezeti és szerkezeti intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha azok párosulnak a világszervezet pénzügyi stabilitásának a megszilárdítására irányuló erőfeszítésekkel. * Az elmúlt évtizedben Magyarországon lezajlott történelmi léptékű átalakulás belpolitikailag bonyolult és nehéz élményt jelentett az ország lakossága számára. Ezt az embert próbáló időszakot követően az ország ígéretes fejlődésére alapozva népünk bízik a jövőjében; erkölcsi és társadalmi megújulást kíván az országban, és azt, hogy ennek haszonélvezője legyen. Külpolitikájában az új kormányzat ugyanazokra az elvekre épít, mint elődei 1990, a demokratikus rendszer bevezetése óta. Az ország nemzeti érdekeit, valamint azokat az értékeket tartja szem előtt, melyeket az Atlantióceán két partján élő partnereivel közösen vall. Szándéka, hogy az ország a stabilitás és a biztonság tényezője maradjon a közép-európai térségben. Jövőbeli 221