Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

A nemzeti érdekeket kifejező integrációs politika A Kormány folytatja az Európai Unióhoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalásokat, és azok sikeres befejezésére törekszik azzal a céllal, hogy Magyarország 2002-től az Európai Unió tagja legyen. A Kormány tudatában van a csatlakozás kiemelkedő történelmi és politikai jelentőségének, ugyanakkor szembe kell néznie azzal, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak komoly gazdasági érdekellentéteket kell feloldaniuk, ezért elsődleges szerepet kell biztosítani a magas szintű gazdasági és jogi felkészültségnek és munkának, valamint mindezek érvényesítésének a csatlakozási tárgyalásokon. A csatlakozási tárgyalások kulcskérdése az ország gazdasági érdekeinek hatékony érvényesítése úgy, hogy az a lehetőségek határain belül ne késleltesse a tagság megvalósítását. A csatlakozást a Magyarország szempontjából legkedvezőbb elérhető feltételek alapján kell megvalósítani. Az átmeneti könnyítésekre irányuló magyar javaslatokat az adott ágazat tényleges szükségleteiből kiindulva, a nemzetgazdaság teherbíró képességét figyelembe véve kell meghatározni és érvényesíteni. Az igények meghatározásánál pontos hatáselemzésekre, az érdekelt társadalmi és gazdasági csoportok meghallgatására, de egyidejűleg az össz-nemzeti szempontok figyelembe vételére kell támaszkodni. Az átmeneti kivételekre vonatkozó igények érvényesítésénél különleges figyelmet kell szentelni a tárgyalási témák sorrendjének és a felek által érvényesített eltérési igények egyensúlyának. A Kormány különleges figyelmet fog fordítani a csatlakozási tárgyalások azok területeire, ahol nem a közösségi szabályok átvétele a feladat, hanem a csatlakozás feltételeit a feleknek kell tárgyalások során kialakítaniuk. Ebbe a körbe tartozik a mezőgazdasági szabályozás jelentős része, a közösségi strukturális és kohéziós politika keretében nyújtott támogatás, valamint Magyarország hozzájárulása a közösségi költségvetéshez. A Kormány elfogadja a mezőgazdaság európai modelljét, amely szerint a versenyképesség fokozásán kívül az ágazat szociális szerepét, környezetvédelmi és kulturális dimenzióit is figyelembe kell venni. A csatlakozást e mezőgazdasági modell alapján kívánja megvalósítani, amelyben az életképes családi gazdaságok kiemelkedő szerepet játszanak, de amely nem zárja ki a nagyüzemi termelést, valamint az elsősorban családi és helyi 202