Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998
mondhatom. Az ismert viták közepette ugyan, de sor került az alapszerződések megkötésére. Hangsúlyozom ezúttal is, hogy az alapszerződés - amiként ezt azok megkötése előtt is tudtuk - nem cél, hanem eszköz, a kapcsolatok javításának eszköze. Úgy tűnik, ezt ma már azok is elismerik, akik annak idején ellenezték az alapszerződések megkötését. Ma éppen az kap hangsúlyt, hogy szorgalmazni kell az alapszerződésekben foglaltak végrehajtását; ezt olyan hazai és határon túli magyar politikusok is mondják, akik az alapszerződés megkötésével nem értettek egyet.; úgy tűnik, belátták, hogy az alapszerződés igenis használható eszköz nemcsak az államközi kapcsolatok javítására, hanem a kisebbségi jogok európai normáknak megfelelő biztosítására is. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az alapszerződések ilyen vonatkozásban megfogalmazott ajánlásai, rendelkezései összhangban vannak az európai normákkal, hiszen a legfontosabb európai és általános nemzetközi dokumentumok hivatkozásképpen szerepelnek bennük. Tudtuk természetesen azt is - és ez bebizonyosodott a gyakorlatban is -, hogy az alapszerződés nem csodatevő dokumentum, hanem pusztán eszköz, amellyel akkor érhetünk el igazán jó eredményeket, ha a másik fél részéről is megvan a végrehajtására irányuló szándék. Ilyen esetben jelentős a javulás, ahogyan ez a magyar-román kapcsolatok területén tapasztalható. Más relációkban is változatlanul fontos az, hogy az alapszerződés hivatkozási alapul szolgálhat a vitás kérdések megoldásához. Mindenképpen előnye az alapszerződéseknek, hogy egyértelmű helyzetet teremt Magyarország és azon szomszédainak a viszonyában, amelyekkel korábban a legtöbb vita és konfliktus merült fel. Az alapszerződés ugyanis olyan viszonyítási pont mind Magyarország, mind a nemzetközi közvélemény számára, amelyik egyértelművé teszi, amennyiben egy konkrét kérdésben vita vagy feszültség támad, hogy ez kinek a hibájából adódik. Mindenképpen igaz az is, hogy az alapszerződések megkötése Magyarország nemzetközi megítélésében pozitív irányú jelentős fordulatot hozott, ami nélkül nem kerülhetett volna sor arra, hogy Magyarország bekerüljön a NATO és az Európai Unió bővítésének első körébe. Az e téren előttünk álló további feladatokról szólva szeretném hangsúlyozni: változatlanul alapvető fontosságúnak tartom a szomszédsági kapcsolatok és - ezzel is összefüggésben - a határon túli magyar közösségek jogainak biztosítása tekintetében e kérdéseknek érzelmektől, indulatoktól, előítéletektől mentes kezelését. Elengedhetetlennek tartom a körültekintő eljárást. Tudnunk kell, hogy ebben a térségben ami félreérthető, azt többnyire félre is értik, ami félremagyarázható, azt többnyire félre is magyarázzák. Ezért kell hangsúlyozni a körültekintés fontosságát. Figyelembe kell venni azt, hogy 197
