Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

szakasza, hanem a nemzeti érdekek azonosításának, megállapításának szakasza, beleértve a nemzeti érdekek érvényesítéséhez rendelkezésre álló lehetőségeknek a felmérését is. Ebben a szakaszban kell döntenünk arról, hogy egy-egy olyan területen, ahol ma nem felelünk meg az EU-elvárásoknak, vállaljuk-e, hogy a csatlakozás feltételezhető időpontjáig ezt teljesítjük - figyelembe véve, hogy rendelkezésre állnak-e az ehhez szükséges pénzügyi források -, vagy pedig átmeneti könnyítést fogunk kérni. Ennek azonban most csak a bejelentésére kerül sor, az érdekek képviselete nem ennek a tárgyalási szakasznak a feladata. Az érdemi tárgyalások szakasza, amikor is már valóban a nemzeti érdekek képviselete és azok biztosítása a fő lecke, ez év őszén vagy a jövő év elején kezdődik; hiszen maga az átvilágítási szakasz is csak a jövő év nyaráig fejeződik be, és máig még mindig nem dőlt el, hogy az átvilágítási szakasszal párhuzamosan elkezdődnek-e az érdemi tárgyalások; ebben a kérdésben az EUban még nincs egységes álláspont. Ha végül az lesz a döntés, hogy az érdemi tárgyalások párhuzamosan elkezdődhetnek, akkor most a nyári szünet után sor kerülhet rájuk, ha nein az lesz a döntés, akkor csak egy későbbi időszakban. Az érdemi tárgyalások során kell majd elérnünk azokat az átmeneti intézkedéseket, melyekre szóló igényünket most az átvilágítási szakaszban bejelentjük. A tárgyalások során kell majd elérni azt is, hogy az Európai Unió részéről is nyilvánvalóan megfogalmazandó átmeneti korlátozások köre a lehető legszűkebb legyen, illetve hogy a lehető legelőnyösebb mezőgazdasági kvótákat biztosítsák a számunkra. Ekkor kell azt is elérnünk, hogy a bennünket terhelő befizetések és a kapható támogatások összege ránk nézve a lehető legkedvezőbben alakuljon, vagyis hogy a befizetések összege minél kisebb, a támogatásoké pedig minél nagyobb legyen. Itt kell elérni azt is, hogy a jelenlegi tagokkal - a hozzánk hasonló méretű és helyzetű országokkal - azonosan kapjon jogokat és lehetőségeket, például a döntéshozatalban, a bizottsági helyek illetve apparátusi helyek betöltésében. A tárgyalásokkal párhuzamosan folytatni kell a felkészülést, a jogharmonizációt, hogy mindazoknak a kötelezettségeknek megfeleljünk, amelyeket a most folyó átvilágítási szakaszban vállalunk. Ez nem kis erőfeszítést és nem kevés forrást igényel. Folytatni kell az államigazgatás korszerűsítését, EU-konfornuná tételét. Folytatni kell tovább a közvélemény felkészítését: azt a munkát, amit immár közel két és fél éve végzünk annak érdekében, hogy a magyar közvélemény a lehető legpontosabb képet kapja az Unióról, Magyarország csatlakozásának előnyeiről, illetve az ezzel járó kötelezettségekről. Ugyanis az előnyökkel az tud igazán élni, aki azokat pontosan ismeri, a kötelezettségeket pedig az tudja teljesíteni, aki azokkal tisztában van. Ezzel 195