Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

kedvező fejleménynek tekintette és üdvözölte a belgrádi vezetés és a koszovói albánság képviselői közötti közvetlen párbeszéd megkezdését. E fejlemény eredményei azonban mind ez ideig nem váltották be a hozzá fűzött várakozásokat; a fegyveres konfliktus súlyosbodott, az áldozatok és a lakóhelyükről elüldözöttek száma rohamosan növekszik. Magyarország megítélése szerint tovább nem halogatható a felek által korábban vállalt közvetlen párbeszéd érdemi megkezdése. Magyarország olyan megoldásban érdekelt, amely békés úton, a felek közötti ésszerű kompromisszum eredményeként, és az alapvető emberi jogok és kisebbségi jogok tiszteletben tartásával jön létre. Ennek érdekében támogatta a Kontakt Csoport, az ENSZ, az Európai Unió, a NATO és a KEK(CEI) eddig tett lépéseit, valamint támogatja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok legutóbbi állásfoglalásait és lépéseit. Magyarország fontosnak tartja a nemzetközi közösség lépéseinek nagyobb fokú összehangolását, és ha szükséges, olyan mértékű nyomásgyakorlást is, amely képes megakadályozni egy újabb balkáni tragédiát. Mint a térséggel szomszédos állam, Magyarország közvetlenül is érdekelt a konfliktus mielőbbi rendezésében, olyan megoldás kimunkálásában, amely tartós stabilitást biztosít a régió egésze számára. Úgy véli, a koszovói albánság emberi jogaival és demokratikus jogaival szembeni erőszakos fellépés közvetett fenyegetést képez a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban élő más nemzeti és etnikai kisebbségekre is. A konfliktus kezelésében aktív szerepet vállaló nemzetközi szervezetekkel és struktúrákkal összhangban Magyarország szükségesnek tartja az erőszak és a terrorizmus minden formájának azonnali beszüntetését és az érdemi tárgyalások megkezdését. A válság nemzetközi elvárások szerinti rendezése a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormányának a felelőssége. A Külügyminisztérium álláspontja szerint a válság megoldását segítené, ha a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormánya engedélyezné az 1993-ban a döntésével eltávolított - hosszú távú mandátummal rendelkező - EBESZ-missziók koszovói, szandzsákbeli és vajdasági tevékenységének felújítását, megteremtené az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Vöröskereszt koszovói akadálytalan működésének feltételeit, valamint lehetővé tenné Felipe Gonzalez EBESZ- és EU-közvetítőnek a szerepvállalását. 190