Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

Magyarország a differenciálás híve. Ezt kifejezésre juttattuk az Európai Unió fórumain, legutóbb éppen március harmincadikán, a tárgyalási nyitó értekezleten elhangzott külügyminiszteri nyilatkozatban. Ezt tartjuk az egyetlen jó üzenetnek mind a két országcsoport felé. Ez jó üzenet annak az országnak, amelynek vezetése döntött a szükséges reformokról - ha kellett, stabilizációt szolgáló döntéseket hozott -, és jó üzenet a lakosságnak, amely ezek terheit elviselte; számukra ez azt üzeni, hogy érdemes volt a nehéz lépéseket megtenni. A második országcsoportnak pedig azért jó üzenet ez, mert azt tartalmazza, hogy nincs más lehetőség, mint végigmenni a reformok útján; nem lehet halasztgatni a stabilizációs lépéseket, mert nagy valószínűséggel a baj csak növekedni fog. Az EU-bővítés tényleges folyamata tehát 1998 márciusában indult el. Március 12-én Londonban lezajlott az úgynevezett Európai Konferencia. Ez az Unió gesztusa volt Törökország számára; - a konferencián olyan össz-európai kérdések kerültek napirendre a gazdasági integráció mellett, mint a szervezeti bűnözés elleni harc, a környezetvédelem problémái, az igazságügyi együttműködés -; Törökország azonban, a luxemburgi döntés miatt, távolmaradt a konferenciáról. Március 30-án Brüsszelben lezajlott a Bővítési Konferencia, az EU 15 tagországa és 11 társult országa külügyminisztereinek részvételével. Ez volt hivatva jelezni, hogy a bővítés: egységes folyamat, amelyen belül van ugyan egy első csoport és egy második csoport, de egységesen részei a bővítési folyamatnak. Elhangzottak a nyitó nyilatkozatok. A mi nyilatkozatunkban a magunk részéről rögzítettük a csatlakozás számunkra sarkalatos fő céljait; az Unió soros elnöke a válaszában elmondta, hogy mit tart fontosnak az Unió. Március 31-én megkezdődtek kétoldalúan a tényleges tárgyalások. Ezek során a tárgyalásokat megkezdett öt közép-európai ország és Ciprus külügyminiszterei egyenként találkoznak az EU 15 külügyminiszterével és az EU Bizottság képviselőjével. Április 22-én megkezdődött az érdemi tárgyalási folyamat első szakasza, az úgynevezett átvilágítás. Az elmúlt négy év legfontosabb kérdéseire visszatekintve annak megállapításával élhetek, hogy a külpolitikánk az euro-atlanti csatlakozás terén elérte a lehetséges maximumot. Elérte, hiszen Magyarország mind a két szervezet tekintetében bekerült a kibővítés első körébe. Nagyon fontos, hogy az első körbe kerültünk; egyáltalában nem közömbös, hogy a NATO mikortól 172