Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

hivatalos sorrendben - a leginkább felkészültnek; ugyanakkor mi magunk pontosan tudjuk, hogy mi mindent kell még tennünk a felkészülés érdekében. Az EU-ban készülő országvéleményből számunkra talán a dicséretnél is nagyobb fontossággal bírnak a kritikák, mert ezek hívják fel a figyelmet a csatlakozásig hátralévő tennivalókra. Fontos megőrizni a gazdaság stabilitását, folytatni a gazdasági szerkezet korszerűsítését, folytatni a jogharmonizációs munkát, gyorsítani a köztisztviselők képzését. Az Európai Uniót illetően is fontos - már két éve folyamatos - feladat a közvélemény tájékoztatása, felkészítése; ez nemcsak a majdani népszavazás előkészítése miatt szükséges, hanem mert a NATO-tagságunkhoz képest az EU-hoz való csatlakozásunk sokkal közvetlenebbül érinti az emberek mindennapjait az élet minden területén; még fontosabb tehát, hogy az állampolgárok pontosan ismerjék, milyen jogokkal és milyen kötelezettségekkel jár a csatlakozás. Fel kell készülnünk a tárgyalásokra. Megtörtént 27 szakértői munkacsoportban a magyarországi jogharmonizáció helyzetének és az EU közös joganyagának az aprólékos összevetése. Ez nélkülözhetetlen volt a tárgyalási pozíciónk kialakításához. Most folyik ennek a kereszt-ellenőrzése. A különböző ágazati anyagokat vetjük össze, illetve elemezzük ezek hatásait, mindenekelőtt a költségvetési kihatásait. Ezt követően kerülhet sor a tárgyalási pozíciónk véglegesítésére a kormány szintjén oly módon, hogy annak kialakításába bevonjuk az összes parlamenti pártot, valamint a különböző érdekképviseleteket és szakmai szervezeteket. A tárgyalások legkorábban 1998. március 31-én kezdődhetnek. Március 12-ére tervezik Londonba összehívni az európai konferenciát, amely össz-európai kérdések áttekintésére hivatott. A konferenciára a 15 EU-tagállam, továbbá a csatlakozási folyamatot megkezdő 11 ország és Törökország kap meghívást. Magára a bővítéssel foglalkozó konferenciára március 30-án kerül sor a 15 EU-tagállam és a csatlakozást megkezdő 11 ország részvételével, miniszteri szinten. Optimális kimenetel esetén március 31-én kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások az "5 + 1" országgal, azaz Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával, Észtországgal és Ciprussal; továbbá megkezdődnek a csatlakozást előkészítő megbeszélések a tizenegyből a másik 5 országgal, azaz Szlovákiával, Romániával, Bulgáriával, Lettországgal és Litvániával. A tárgyalások első szakasza a screening : egyfajta összevetés a jogharmonizáció helyzetét illetően. A március 31-én megkezdődő csatlakozási tárgyalások: kormányközi tárgyalások, "15 szemben 1" keretben. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a tárgyalás 15 EU-tagállam és Magyarország között folyik, nem az EU (brüsszeli) Bizottságával. A Bizottság természetesen részt vesz a tárgyaláson, de a fő 131