Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

25. KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTER ÉV VÉGI - ÉV ELEJEI ÖSSZEGEZŐ TÁJÉKOZTATÓJA A KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJÁRÓL (Évnyitó szóvivői sajtókonferencia keretében, 1998. január 7.) (Szerkesztett szöveg) Ritkán fordul elő, hogy egy ország külügyi kormányzata egyetlen évben szinte minden olyan célt elér, amit a kormányprogram külpolitikai fejezete tartalmaz. 1997-ben ez történt. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy több évi munkának, befektetésnek az eredményét arathattuk le az elmúlt évben; nem a külügyi kormányzat tevékenysége összpontosult és mutatkozott meg ilyen látványos eredményekben egyetlenegy évben, hanem az elmúlt esztendő fontos döntések éve volt, ahogyan 1996 - mint akkor jeleztük is - e fontos döntések előkészítésének volt az éve. Szeretném hangsúlyozni, hogy elértük az elérhető maximumot Magyarország euro-atlanti integrálódása területén, hiszen hazánkat a NATO és az Európai Unió kibővítésének első körébe hívták meg. A bővítés megkezdése és Magyarország első körben lehetséges csatlakozása számunkra stabilabb nemzetközi környezetet, lényegesen nagyobb biztonságot, alapvető fontosságú biztonsági garanciákat, nagyobb nemzetközi súlyt és szerepet jelent. Magyarország mint a NATO és az EU leendő tagja minden ország számára fontosabb partnerré, vonzóbb befektetési cél-országgá vált, és ez nyilvánvalóan meg fogja gyorsítani Magyarország további gazdasági fejlődését is. További fontos szempont az, hogy Magyarország viszonylag közeli jövőben történő csatlakozása végérvényesen visszafordíthatatlanná teszi a rendszerváltozást, és egyúttal visszafordíthatatlanná teszi az ország euro-atlanti külpolitikai irányvonalát. Meggyőződésem szerint az euro-atlanti integráció eredményeivel lényegében azonos fontosságú az, hogy úgy kerültünk be a NATO és az Európai Unió bővítésének első körébe, hogy e közben nem sérült a másik két külpolitikai prioritás sem. Nincs egyetlenegy olyan szomszédunk, amellyel a kétoldalú viszonyunk Magyarország első körbe bekerülése és az adott szomszéd kimaradása miatt feszültté vagy a korábbihoz képest feszültebbé vált volna. Fontosnak tartom, hogy a nem közvetlen szomszéd, de a térségben meghatározó súlyú Oroszország tudomásul vette Magyarország meghívását a NATO-bővítés első körébe, és ugyanezt tette a szomszédos Jugoszlávia is. Ukrajna hangsúlyozott egyetértéssel és megértéssel fogadta Magyarország csatlakozási folyamatának a megkezdődését. Horvátország - amely maga is szeretne a két 128