Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997
Szerintünk a konferencia után a közép- és kelet-európai társult országok integrációja új szakaszhoz érkezett el, az Unió figyelme is most már a csatlakozásra összpontosulhat. A terveknek megfelelően kerülhet sor a társult országok tényleges felkészültségét, integrációkészségét és -képességét tükröző országvélemények és a bővítéssel foglalkozó más bizottsági dokumentumok előterjesztésére, és a luxemburgi elnökség ideje alatt döntés születhet a csatlakozási tárgyalások menetrendjéről, a tárgyalásokon részt vevő társult országok köréről. Magyarország gyors és hatékony csatlakozási-tárgyalási folyamatot kíván. Úgy gondoljuk, hogy a tárgyalások előkészítésekor nemcsak azok mielőbbi megkezdésére, hanem tervezhető időhataron belüli befejezésére is tekintettel kell lenni. Úgy ítéljük meg, a konferencia a Bizottság jövőbeli összetételére vonatkozó döntéseivel hivatalos dokumentumban először juttatta kifejezésre, hogy a bővítés egynél több hullámban, differenciáltan fog megvalósulni. Magyarország eddig is azt az álláspontot képviselte, hogy az érdemi csatlakozási tárgyalásoknak elsősorban az auis-k alapján felkészültebbnek minősíthetó országokkal kell megkezdődniük, mert ez biztosíthatja a tagságra legérettebbek mielőbbi csatlakozását és a bővítésnek mind az Unió, mind a csatlakozó szemponjából sikeres megvalósulását. Úgy gondoljuk, hogy Magyarország a felkészültsége alapján pozitív ország-véleményre számíthat és az új szerződés által körülírt első körben kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat, és hogy az elsők között csatlakozhat majd az Unióhoz. A csatlakozási tárgyalások megindítása végleges formájának kialakításáról a döntés természetesen az Európai Unió hatásköre és felelőssége, melyet Magyarország kész elfogadni. Magyarország a bővítést mindig is folyamatként kezelte, amely az első kör csatlakozásával nem ér véget. Úgy gondoljuk, hogy létre kell jönnie a folyamatosságot biztosító politikai keretnek. A már tárgyaláskezdéskor érvényesülő differenciálásnak nem szabad új politikai, gazdasági, szociális, kulturális törésvonalak kialakulásához vezetnie Európában; az Uniónak minden társult ország számára a tagság világos perspektíváját kell felmutatnia. 297