Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

jelentős lendületet adott ahhoz, hogy elkezdjük újragondolni az ENSZ egész küldetését a XXI. századra. A mostani rendkívüli ülésszakot is úgy tekinjük, mint ami fontos eleme azoknak a számvetéseknek, melyeknek célja, hogy új lendületet adjanak az Agenda - XXI. végrehajtásának, miközben arra is tö-rekszünk, hogy ezek az erőfeszítések az ENSZ tágabb reálfolyamatába illeszkedjenek. A globális kérdésekkel foglalkozó konferenciákból és az ENSZ tevélkenységének más területeiből származó tanulságok és feladatok kettős természetűek. Egyrészt - tekintve, hogy mindnek megvan a maga kétségtelen sajátossága - késztetnek az egyetemes kollektív fellépésre. Másrészt nem csupán azt követelik, hogy megjelöljük a prioritásainkat, hanem alapos hatékonysági vizsgálatot is szükségessé tesznek, és talán a szubszidiaritás elvének teljesebb alkalmazását is. A globális feladatok nem valósíthatók meg sikeresen reformerőfeszítések nélkül; ugyanakkor egyetlen reform sem lehet sikeres, amely figyelmen kívül hagyja a Rio-ban, Bécsben, Kairóban, Isztambulban, Koppenhágában és Pekingben a globális kérdésekkel foglalkozó ENSZ-konferenciákon kijelölt cselekvési irányok alapelveit. Az intézményi kapacitásban és erőforrásokban való hiányoknak a pótlása közös politikai akarattal: ez a valódi próbája annak a partnerségnek, amelyről Rio-ban tanúbizonyságot adtunk és amit a mostani rendkívüli ülésszakon is érvényesíteni kívánunk. A globalizáció, az integráció, a kölcsönös függőség mérlegelése fontos hajtómotorjai lehetnek a józanul mérlegelt fenntartható fejlődés irányába történő haladásnak, és szükséges is, hogy azzá legyenek. A mai világban sajnos túl gyakran találkozunk a felfordulás eseteivel, a jogállamiság hiányával, amit az emberi jogok és alapvető szabadságjogok durva megsértése kísér. Ezek nem pusztán az emberi méltóság megcsúfolását jelentik, hanem gyakran végzetes környezetrombolás következményével is járnak. A helyes környezetgazdálkodás, a józan mérlegelésen alapuló fenntartható fejlődés állandó kihívást jelent. Megköveteli a jogállamiság dominanciáját, valamint a kormányok részéről arra 290